Dornbachok Kalandjai Svájcban

Mi sem bizonyítja ékesebben, hogy a teljes Magyar Jégkoron Válogatottnak kötőhártya gyulladása van, mint az a tény, hogy egyrészt 9-0-ra kikaptunk Kanadától, másrészt ezek ketten egy karcolás nélkül jöttek haza. Egy jól megtermett, egészséges, teljes harci díszben pompázó hokis biztosan nem integet mosolyogva egy csapat "hajrá csajok" felirattal szurkolónak. Ugye szerintetek is kijárt volna egy szerény tasli??? No de most, hogy mégsem kell kórházban látogatnom, gyorsan megírom a második nap eseményeit, dióhéjban, röviden..... ahogy szoktam. A lányok természetesen tudták, hogy mi lesz a napi program, így természetesen atom korán keltek. Noémi pizsamában akart átszaladni Cipihez, hogy felkeltse, de nem engedtem. Tudtam én, hogy a sminkelésre utazik, de akkor már legyen előbb felöltözve. Ennyit azért még én is tudok. Cipi felkeltve, ajkak kirúzsozva, irány a reggeli. Kocsit bepakoltuk, aztán indulás. Kicsit aggódtunk, hogy vajon milyen útvonalon fog minket vezetni a DPS, de meg

Mivel kedves férjem Cipikével (unokahúgom) Hajrá Csajok feliratú szurkolói óriáskezekkel ment szurkolni a FÉRFI hoki vb döntőre, minden bizonnyal a kórházban fogok látogatóként sok időt eltölteni az elkövetkezendő napokban, így megragadom az alkalmat, hogy most beszámoljak a német területen tett 5 napos kirándulásunkról. Hátha később nem lesz időm....a hokisok nem az a kimondott bábáskodó típusok, asszem.... Szóval a sztori ott kezdődik, hogy elhatároztuk, hogy kihasználjuk a jó időt, meg hogy a Kingi még most is csak eszik-alszik-néha figyel üzemmódban van, és kiruccanunk. Ha már ezt tesszük, viszünk magunkkal valakit, mert én minimum 3 óránkként nem vagyok beszámítható egy jó félórán át. Az meg sok a Péternek. Így jött velünk a Cipike, kedves unokahúgom, mellesleg jól eladható rabszolga. Több nyelven beszél, és hozzánk mindig visszatalál. Kész főnyeremény. Természetesen a tervezés fázisában fel sem merült bennünk, hogy milyen imázst is adunk ezzel a felállással a Péternek, hiszen fé

Update: megírták!   Tiszta lázban vagyunk! A Marica (szomszéd) a vadasparkban volt a barátnőjével, az étteremnél ücsörögtek, amikor irgalmatlan ordítással egy férfi rohant le vérző karral a hegyről - a medve területéről - nyomában a medvével. Beugrott a látogatókat a medvétől elválasztó vízbe és onnan próbálták a jelenlévők kimenteni. Fénykép is készült. Na, az nekem nincs meg. De láttam. A férfi eddig tisztázatlan okokból került a medvék területére, ahol is nemrégiben medvebocs született, szóval a legnagyobb valószínüség szerint bocsnézőbe ment, és biztosan azt gondolta, bölcsibe adták a szülők, így lehet látogatni. Közvetlen a barlangban. Jogosnak vélem a medve felháborodását. És szerencséje van, hogy egy harapással a vállába-karjába megúszta. Ja igen, szemtanúk elmondása szerint, nagy nehezen tudták csak kihúzni a vízből, mivel csak az egyik karját tudta nyújtani, viszont egy normál méretű, de ész nélküli férfiről van szó. A medve, látva a tömeget (szép volt az idő) visszament csalá

Az ember néha bepróbálkozik a gyereknél és ha siker, akkor szuper, ha nincs siker, az is jó. Nekem régi vágyam volt már, hogy megetessem a gyerekeket csírával. Na speciel nem valami nagy bacitenyészetre gondolok, hanem a búza és barátai csírára. Namármost, legelső próbálkozásom maga volt a megtestesült kudarc egy hangos fúj, mi ezzel és így jegelnem kellett a sztorit. Egészen e hétig. Történt ugyanis, hogy mesét néztünk. Mondjuk ez nem nagy kaland eddig, nálunk napi téma. Szóval a mesében, Oh jaj, a panda nem talált friss, gyenge bambuszrügyet, így mindenkinek segíteni kellett. Nekünk is. Így a mese végén odajön hozzám az ügyeletes etimológus és azt mondja: "Anya, én is akarok bambuszrügyet enni!" Na, nekem se kellett több, sőt mondhatnám, én sem vagyok bamba, másnap reggel első utam a boltba vezetett, ahol is beszereztem egy adag búzacsírát, majd hazaérve azonnal főztem rizst, abba daraboltam hagymát a hagymamániásnak, megsütöttem egy tojást, azt is belekevertem, majd teleny

Párom jóvoltából heti rendszerességgel olvasom a német Auto Bild magazint. Sok olyannal szolgál, amivel más autósújság nem - például 1-2 évvel előre szinte közölnek képeket még be nem mutatott modellekről. Olyan képeket, amelyek utólag helyesnek bizonyulnak. Tanulságos nézni, hogy az újság hogyan viszonyul egyes autómárkákhoz. Először is, vannak a több oldalas összehasonlító tesztek. Ezek hosszan foglalkoznak az autók helykínálatával, motorral, futóművel, de a végén kevés olyan dolgot tudunk meg, amit egy próbaút során ne derülne ki. És persze a végén a német autó nyer. (Az Opel és a Ford most nem számít németnek.) Példa a múlt heti számból: Ford Focus CC, Opel Astra TwinTop, Peugeot 308 CC, Renault Megane CC, VW Eos - a győztes természetesen a legnémetebb, vagyis az Eos. Éles helyzetben, autóvásárláskor azonban fontos az is, hogy az adott típus mennyire megbízható. Erről az összehasonlító tesztek semmit sem mondanak. De az Auto Bild jó újság, van más módja annak, hogy ezt megtudjuk. O

Ma megint nyilvánosságra került egy kis darab a hétpecsétes titkaink közül: http://index.hu/tech/hardver/2009/04/02/a_google_megmutatta_titkos_szervereit/  

Tegnap már írtam arról, hogy megérkezett a heti nagybevásárlásom. Azt viszont jó politikus módjára kihagytam a sztoriból, hogy mekkora béna voltam. Mondhatni kapitális. A honlapon dinoszaurusz méretű betűkkel jelezték, hogy a zöldség-gyümölcs rendelésnél megváltoztatták a rendelhető mennyiségek egységét. Eddig az almát darabra lehetett kérni. Én állat meg nem néztem meg, hogy mit ügyködtek almaügyileg. Így történt, hogy lazán rákattintottam az előző bevásárlási listámból, hogy megint kérek húsz almát. Na megérkezik csávókám, és csak cipeli fel a szatyrokat. Benézek az egyikbe, van benne alma. Szuper. De miért nincs zacsiban, mint ahogy szokott??? Másik szatyor, abban is van alma.... harmadik szatyor, nahát, alma! És aztán végül 20 KILÓ alma sétált be az ajtón. Mamám!!!!! Mit fogok én ennyi almával csinálni! Már eldöntöttem és ennek megfelelően ma főztem alma levest, szombaton megyünk a hegyre sütök egy almás sütit, meg csinálok padlizsánkrémet és a poén kedvéért megcsinálom a krokodilt

Kezdek elgondolkodni azon, hogy vajon hová is fog egyszer ez a hirtelen és információban oly gazdag XXI. század kilukadni. Merthogy egy fél órát csak ültem és néztem ki a fejemből. Meg kattogtam rendesen. Ugyanis megérkezett Coop és meghozta a heti nagy bevásárlást. Jó háziasszony módra, és mert csak kettesben vagyunk itthon, és kettőnk közül is az egyikünk nagyban durmol, és így lett légyen időm elpakolni, szóval teszem a dolgom. Rendeltem tejet is. Nem árt, ha van itthon. Raknám be a szekrénybe, amikor is felfigyelek a tejes dobozon egy nagy felkiáltójelre. Hm, ez meg itt mi?! Allergia információ, meg hogy fontos! Na, ha fontos, én sem leszek rest elolvasni! És mit írtak, nem hittem a szememnek! Figyelem, fontos: a termék tejet tartalmaz. Ezt a rejtői fordulatot! De igazuk van, ma már, ha valamire rá van írva, hogy tej, hidegen kell tartani és fehér folyadék, még nem olyan biztos, hogy tényleg tej. Tutira csak akkor lehetünk biztosak, ha az allergiások miatt ezt a gyártó is így gondo