Dornbachok Kalandjai Svájcban

Na tessék... még 32 sem vagyok, de már elindultam a szellemi lejtőn. Még csak ( dehogy is, MÁR) 4 és fél éves a lányom és már iskolába küldeném. Na, akkor elölről........ khmmm....... Az első nap az oviban.......ugye milyen nagy ez a lejtő. Már másfél éve jár magyar oviba!!! Na akkor utoljára..... Az első napunk a svájci, állami oviban. Megint nem jó. Csak másfél óra volt. Tehát függöny.. ééésss: Noémi első másfél órája a svájci állami oviban. (Navégre) Szóval, az úgy volt, hogy itt a gyerekeket meghívják, még jóval a szezon kezdete előtt, hogy menjenek és nézzék meg a leendő ovijukat, ismerkedjenek meg az óvónénikkel és a leendő csoporttársakkal. Mondjuk ez nem egy lehetetlen feladat, mivel kb nyolcan lesznek egy csoportban. Két óvónénivel. Ez azért elég barátságos, nem?? Tehát elmentünk. És mivel Lolit nem akartam senkire sem hagyni, ő is jött velünk. Tömören: Őkelme mindenben benne lett volna szemben két oviskorú kisgyerekkel. De haladjunk sorban. Azt írták, hogy az egész 13:40-tő

A sors úgy hozta, hogy a repülőbe beszállás és a felszállás között 5 óra telt el a JFK-n, így öt órával több időm volt, hogy megírjam, milyen is volt New Yorkban. Aki már járt itt, valószínűleg kevés újat fog olvasni - mivel én most jártam itt először, nekem volt benne friss. Mielőtt ideértem, azt gondoltam, Manhattan a világ közepe. Nos, most is azt gondolom :) Valószínűleg a legforgalmasabb város a nyugati világban (Ázsiát most ugorjuk egy pillanatra). Az utcán éjjel-nappal tömeg van, és bárhonnan jöttél, nem lógsz ki a sorból. Biztos vagyok benne, hogy született antarktisziak is élnek itt :) Amerika más városaival ellentétben rengetegen gyalogolnak, a piros lámpán átkelés az életben maradás alapeleme. Nem irigylem azt, aki vezetni próbál - a gyalogosok gyakran csordaként lódulnak meg akkor is, ha piros a lámpa (mármint Don't Walk) és jön egy-két autó. Az autók nagyobbik része taxi, láthatóan kevesen próbálkoznak sajáttal. Elég egy bőrönddel megállni az utca szélén, és máris ott

Elmentem vásárolni. Na, olyan sok mindent nem vettem, de legalább megint fényképeztem közben . Ennek az Apple-boltnak a bejárata például egész jól néz ki.   A metró, taxi és busz mellett a new yorkiak a közlekedés számos egyéb módját is ismerik. Ez pl. egy riksa: Végül sajnálattal kell közölnöm, hogy a kedvenc anyahajóm ideiglenesen elköltözött felújítás céljából. Így aztán a tervezettnél lényegesen kevesebb repülős képpel fogok tudni szolgálni - konkrétan azt hiszem, eggyel sem. Tudom, hogy lelkes olvasótáborunk együttérez... hüpp hüpp... Majd azért valahogyan bepótoljuk!

Persze New York. Muszáj volt elmenni még egy-két helyet meglátogatni. Képek itt .

Felkerült egy újabb kupac kép ide . Pl. ilyen, mint ez itt: Jó nézelődést!

Elnézést az angol címért, nem tudtam megállni... Szóval New Yorkban vagyok, felfedezem a várost és a helyi irodát. Az utcán nagyon meleg van, de nem sokat vagyok ott. A Google iroda méretei lenyűgözőek. Egy kb. 20 emeletes épületben van, de mi csak 2-3 szintet foglalunk el belőle. A nagy része egyetlen emelet, kb. 5 perc átsétálni az egyik végéből a másikba. A közlekedés gyorsítására rollereket rendszeresítettek. A méretek érzékeltetéséhez pl. elég ránézni a térképen a Letzigrundra (Foci EB stadion Zürich, 30000 néző), ez pedig az iroda épülete ugyanakkora nagyításnál. Kilátás a nyolcadik emeleti teraszról:    Belátás a munkahelyre (a sok kis színes izé az mind Lego-kocka):

A jobb repülőkön Linuxot futtatnak. (A rossz hír, hogy a újra kellett bootolni.)

Gondoltam, ha már történetesen szombaton is itt vagyok, elmegyek várost nézni, mint egy rendes turista. Először Fremont-ban néztem körül, ami egy külvárosféle, aztán beljebb. Csináltam egy pár képet, ebbe az albumba gyűjöttem, lent szemezgetek belőle. Fremont az, ahol lakom, és a Google-iroda is itt van. Nem egy egyszerű hely. Amúgy elég uncsi lenne, de erre a helyiek is rájöttek, úgyhogy mindenféle dolgot kieszeltek, hogy feldobják. Először is, úgy '90-ben elhatározták, hogy kikiáltják a világ közepének (aki nem hiszi, olvassa el ezt angolul ). Azt hiszem, úgy gondolkodhatták, hogy a világ közepének kapcsolatban kell állnia idegen világokkal - ezért szükség van rakétára , meg annak bizonyítékára, hogy az ufók is jártak már itt . A rakéták egyébként a legmeglepőbb helyeken bukkannak fel, pl. a lift mellett . Bizonyára azt is gondolták, hogy az ufók a kommunizmusban hisznek, ezért a méltó emléket kell állítaniuk annak is. Íme: Aztán beljebb mentem, itt már nem értek ilyen megle

Ma olyan dolog történt, amire nem számítottam. Három nap elteltével megláttam a napot. Ennek örömére elmentem fényképezni. Íme az eredmény - a többi pedig itt .

Mivel a családom messzebb van a nettől, mint én, gondoltam megragadom a lehetőséget, és kézbe veszem a családi sajtót. Előre bocsátom, hogy nem vagyok olyan szórakoztató, mint a párom :) A konferencia ( angolul ), ahol voltam, a hangzatos "Search Marketing Expo" címet viseli. Marketing, merthogy mindenki azt szeretné, hogy mindenki az ő oldalára kattintson - több látogató az több reklám, több eladott termék, vagyis több zseton. Ehhez pedig az kell, hogy a weboldal a keresési találatok legelején legyen. A rendezvény lényege annak megvitatása volt, hogy ezt hogyan lehet elérni. Mondanom sem kell, némelyik módszer erősen feszegeti a fair play kereteit. Van ugye kétféle résztvevő: a egyik, a keresők (mi meg még ketten), a többi a mindenki más. Természetesen mi mint Google igyekeztünk minden kérdésre válaszolni, de valahol mindig a PageRank lett a vége. Kicsit úgy éreztem magam, mint egy mozgó céltábla (vagy egy Hollywoodi sztár - nézőpont kérdése). Amikor Google-os pólóban végig

Gondolom, mindenki ismeri a híres összefüggést: ha jó az idő, a tömeg lemegy a térre. Nos, ez nem erről fog szólni. Azaz mégis. Helyszín: Seattle, Amerika. Ha valaki nem tudná, ez az a város az Államokban, ahol a statisztikák szerint a legtöbb esős-ködös nap van (ez olyan kiváló zenei remekműveket ihletett, mint pl. ez itt ). Azért nyáron csak reménykedik az ember. Hiába. Ma reggel esett az eső, délután szakadt, este szakadt, az éjjel még hátravan. Itt jön a tömeg a képbe - ha hozzáadjuk a közlekedést, olyan dolgot kapunk, amiről azt gondolná az ember, itt nincs is. De van. Azért nem kell valami komoly dologra gondolni, van busz és ... ja, más nincs. Életemben először eljöttem Amerikába úgy, hogy nem bérelek autót egyáltalán. Marad a BKV. Illetve Seattle KV. A dolog reggeli része egész jól sikerült, csak annyi meglepetés ért, hogy a 26-osnak kiírt busz helyett 28-as jött. Persze a helyiek nyilván tudják. További tapasztalatok: A busz egész normális, nem koszos vagy ilyesmi (biztosan le

Szeretném ha senki sem gondolna rólam semmi rosszat, de már kezdtem eljutni az ejnye-bejnye utáni lépcsőre. Ugyanis itt a család. Papa, Mama, Cipike. És ugye a két nőnemű, erőst internet függő. Én meg jól kiszorultam. Küzdenem kellett minden este, hogy megkapjam a képemet 1 percre....se. Na de most! Szóval az egész azzal kezdődött, hogy amior hétfőn Mama és Cipike elvitték Noémit a spilegruppéba, úgy jöttek vissza, hogy ŐK TÖBBET NEM MÁSZNAK FEL IDE. Nyulak!! És mivel nem hagyhatom ennyiben, hát ők mentek érte is. Cipike azóta sántít. Hmmm. Ez van. Kedden elvittem a bandát háztűznézőbe, vagyis megnéztük Stein am Rheint és a Rheinfall-t. Nagyon tetszett, de az biztos, hogy olyan nincs, hogy én még egyszer lemenjek két gyerekkel a vízesés legaljára, hogy aztán az egyiket cipeljem vissza, a másik meg csak az én kezemet akarja fogni. Azóta én is sántítok egy kicsikét. Szerdán volt nagy készülődés, mert a kastély túrára mi vittük az ellátmányt az egész bandának. Mamát meg otthon hagytuk tan