Kastély túra
Szeretném ha senki sem gondolna rólam semmi rosszat, de már kezdtem eljutni az ejnye-bejnye utáni lépcsőre. Ugyanis itt a család. Papa, Mama, Cipike. És ugye a két nőnemű, erőst internet függő. Én meg jól kiszorultam. Küzdenem kellett minden este, hogy megkapjam a képemet 1 percre....se. Na de most!
Szóval az egész azzal kezdődött, hogy amior hétfőn Mama és Cipike elvitték Noémit a spilegruppéba, úgy jöttek vissza, hogy ŐK TÖBBET NEM MÁSZNAK FEL IDE. Nyulak!! És mivel nem hagyhatom ennyiben, hát ők mentek érte is. Cipike azóta sántít. Hmmm. Ez van. Kedden elvittem a bandát háztűznézőbe, vagyis megnéztük Stein am Rheint és a Rheinfall-t. Nagyon tetszett, de az biztos, hogy olyan nincs, hogy én még egyszer lemenjek két gyerekkel a vízesés legaljára, hogy aztán az egyiket cipeljem vissza, a másik meg csak az én kezemet akarja fogni. Azóta én is sántítok egy kicsikét.
Szerdán volt nagy készülődés, mert a kastély túrára mi vittük az ellátmányt az egész bandának. Mamát meg otthon hagytuk tanulni. Papa ráeszmélt, hogy egy vagyont kereshetne, ha szalonnát és fejes káposztát hozna ki rendszeresen, csak hát már nem bír úgy emelni, így elúsztak a milliók....
Csütörtök este indultunk francia honba a Vellexon- kastélyba. Ódon, régi kastély, amit olcsón ki lehet bérelni. Mama és Papa voltak a főszakácsok, Cipike pedig a gyerek szórakoztató centrum. Összesen 10 család volt jelen, durván 33 fő. Jó kis buli volt. Szombaton a gyerekeknek csináltunk fejtörős kincskereső játékot, és persze minden gyerek vagy lovagosat vagy hercegnőset játszott. Lehet írok még erről többet, csak most mennem kell csicsikálni, mert holnap korán kell kelni, mert megyünk haza Magyarországra. Merthogy Péterem meg az USA-ban leledzik. Megyek, hogy holnap elég kipihent lehessek!
Vellexon szelleme legyen veletek!
Szóval az egész azzal kezdődött, hogy amior hétfőn Mama és Cipike elvitték Noémit a spilegruppéba, úgy jöttek vissza, hogy ŐK TÖBBET NEM MÁSZNAK FEL IDE. Nyulak!! És mivel nem hagyhatom ennyiben, hát ők mentek érte is. Cipike azóta sántít. Hmmm. Ez van. Kedden elvittem a bandát háztűznézőbe, vagyis megnéztük Stein am Rheint és a Rheinfall-t. Nagyon tetszett, de az biztos, hogy olyan nincs, hogy én még egyszer lemenjek két gyerekkel a vízesés legaljára, hogy aztán az egyiket cipeljem vissza, a másik meg csak az én kezemet akarja fogni. Azóta én is sántítok egy kicsikét.
Szerdán volt nagy készülődés, mert a kastély túrára mi vittük az ellátmányt az egész bandának. Mamát meg otthon hagytuk tanulni. Papa ráeszmélt, hogy egy vagyont kereshetne, ha szalonnát és fejes káposztát hozna ki rendszeresen, csak hát már nem bír úgy emelni, így elúsztak a milliók....
Csütörtök este indultunk francia honba a Vellexon- kastélyba. Ódon, régi kastély, amit olcsón ki lehet bérelni. Mama és Papa voltak a főszakácsok, Cipike pedig a gyerek szórakoztató centrum. Összesen 10 család volt jelen, durván 33 fő. Jó kis buli volt. Szombaton a gyerekeknek csináltunk fejtörős kincskereső játékot, és persze minden gyerek vagy lovagosat vagy hercegnőset játszott. Lehet írok még erről többet, csak most mennem kell csicsikálni, mert holnap korán kell kelni, mert megyünk haza Magyarországra. Merthogy Péterem meg az USA-ban leledzik. Megyek, hogy holnap elég kipihent lehessek!
Vellexon szelleme legyen veletek!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése