Húson innen és túl

Már látom magam előtt, hogy Édes Jó Anyám két kezébe temeti állát, közben jobbra-balra billenti fejét, és halkan maga elé suttogja: Édes gyermekem, miért csinálod ezt magaddal!!! De csak azért, mert ő már tudja a címből, hogy mi következik. Azt történt ugyanis, hogy egy orvossal lezajlott érdekes hangvételű beszélgetés, majd egy nehezen álombahajló éjszaka után úgy döntöttem, hogy vegán életmódra váltok. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a hús és hústermékeken kívül tojást és tejet sem fogyasztok ezentúl. Péter elfogadta döntésemet, még ott az ágyban, persze taktikus volt a hely és idő, mert mit vont volna az maga után, ha azt mondja: na de minek?!... csak annyit kért tőlem, hogy ezt ne azonnal indítsam, hanem éljük meg a maga sonkás, kolbászos, zsíros valójában otthon a Húsvétot, és majd itthon a magunk kis csendességében...nem hiányzik sem az ő sem az én anyukámnak, hogy azzal toppanjunk haza a nagy feltámadásra, hogy én meg nem eszem meg, amit főztek. 


És igen, ennek keretén belül volt is sonka, kolbász, szalonna és töltött dagadó és töltött rúd minden mennyiségben, ahogyan az Húsvétkor egy magára valamit is adó keresztény családban elvárható.


Aztán továbbáltunk a nagy Ausztriába, hogy szemtanúi legyünk Wiebke barátném és Hannes esküvőjének, és a gyerekek koszorúslányok lehessenek a fodros-bodors ruhácskák és kellékek minden szükséges hozzávalóival. Ám legyen. További gondként merült még fel, hogy bár életemben először ettem ezüst evőeszközökkel, minőségi porcelán tányérokból, névreszóló menükártyával, mégis éhes maradtam, mert már harmadik napja tettek elém szinte egyáltalán meg nem sütöt borjú steaket, úgy, hogy ugye elhatározás szerint nem eszek húst..... 


 


Ja, a magyarázat, mert gondolom kell azzal is szolgálnom, így talán elérem, hogy ha meglátogatlak benneteket (ha, na készüljetek!!) ne lepődjetek meg a határozott álláspontomon. Tehát az okok: Kingi születése óta vannak bizonyos egészségügyi problémáim, amikbe most nem mennék bele, legyen elég annyi, hogy sok-sok napon át csak egy lépés megtétele is szörnyű kínokkal járt, mintha minden izületemben apró tűk ezrei lennének. Hosszú lépéssorozat után derült ki, hogy tejfehérje és egyben tojásfehérje allergiás is vagyok. Ezzel a tudattal boldogan elvoltam, bár összes egészségügy miegymásom nem szűnt meg, de a járással már nem volt gond. És olyan nagyon sem voltam rosszul. Aztán eljött az a szép áprilisi nap is, amikor az orvosmmal tisztáztuk újra, hogy nem eszem tejtermékeket és igyekszem kerülni a tojást, mire megjegyezte: de a csirke azért lecsúszik, mi?? Mit is tanultunk, miből lesz a csirke? Eperből? 


Pislogtam rendesen, és jól hallhatóan kattoghattak a fogaskerekeim, mert megenyhülve próbálta velem megértetni, hogy a tej a tehénből jön, ugyanaz a dns állítja elő, mint ami a tehén húsában is van, ergó - fehérjeallergia esetén nem igazán szerencsés borjú, marha termékeket fogyasztani. A tojásprobléma is nagyjából ez, a tojás dns-e megegyezik a csirke-tyúk dns-sel, ergó, ha tojást nem ehetek, csirkehússal sem mehetek semmire.


 


Maradnak tehát a halak, de őszintén, csak nagyjából 2 tipus van, amit szeretek: magyar vagyok, tehát Hekk evő (magában, kenyérrel nem szennyezzük) és itt lehet kapni egy Bio Pangasius filé-t, ami egész jó. És szeretem még a rákokat, ha étterembe mentünk eddig mindig azt ettem, és mivel általában nem valami nagy a felhozatal vegán (tehát tej és tojásmentes) vegetáriánus ételekből, ezér lehet végső esetben éttermekben még ehetek rákot salátával. Hogy értsétek a probléma lényegét, nem ehetek panírozott dolgokat, nem ehetek tejszínes dolgokat és nem ehetek sajtos dolgokat. És most nézzünk memóriánk legmélyére, és emlékezzünk mik az általában használt vega ételek az éttermekben. Bingó. Na ezért.


Összefoglalva: úgy leszek vegán, hogy ha étterembe megyek, akkor fenntartom magamnak a jogot, hogy rákot egyek.  


Azt feltételezem Jóanyám feje továbbra is mozgásban van, így hogy kicsit lazítsak a nyakizmaira nehezedő nyomáson, mesélek még....


...hogy Kingi lassan eléri a kibírhatatlan szintet. Ez azt jelenti, hogy minden nap, minden percben, amit itthon tölt "leckézni" akar. Ez azt jelenti, hogy vannak mindenféle feladatos, iskolára előkészítő füzetecskék, amit még drága jó Anyósom hozott egyszer a Lolinak, na azokra van rákattanva. Mi is hoztunk persze, akárhányszor otthon jártunk az utóbbi időben, de ez a gyerek egyszerűen telhetetlen. Továbbá egész nap rajzol és vág: fog egy A4-es üres lapot, a közepébe rajzol egy Marsot (bolygó, Péter megtanította neki a bolygók sorrendjét), átmérő kb 3 cm, majd kiszínezi, majd akkarátusosan kivágja. Odahozza, megmutatja, majd nemes egyszerűséggel a szőnyegre dobja, és szalad, készíti a következőt. És a papírdarabkák gyűlnek a padlón....És kiborul, ha a kör nem sikerül tökéletesre, vagy akkorára, mint amit maga elé elképzelt. Ezt nem úgy kell ám elképzelni, hogy a drága édes gyerek, milyen jól elvan, rajzol meg vág és milyen ügyes, hanem nyílás van a száján, amit ha mozgat hangok jönnek ki belőle, és ezzel nem lehet betelni. Megállás nélkül beszél. Mindent elmond legalább ezerszer, és mikor valaki balszerencséjére éppen betoppan hozzánk (inklúzíve tesók) hát nekik is elmondja még egyszer ezerszer, így a nagyoknak a házit megcsinálni meglehetősen nehéz. Noémi rendszeresen felrohan a szobájába, hogy ne kelljen meghallgatnia újra és újra, hogy melyik bolygó milyen és melyiken van felhő meg vulkán.


Apropó Noémi... nagyon büszkék vagyunk rá, mert sok dícséretet kap az iskolából. A tanár nagyon meg van vele elégedve nem csak azért mert vágtelenül kíváncsi, ezért képes értelmes kérdéseket feltenni, hanem azért is, mert képes az osztályban csendesen dolgozni, majd probléma esetén azonnal segíteni. Meglepő módon legrosszabb jegye (4-5) kézimunkából van, amiben viszont nagyon, de nagyon jó, viszont nem mindig ezerszázalékig pontos, ezért nem kaphat jobb jegyet. Voltam személyesen bent egy ilyen órán, ahol villámdolgozat volt varrásból. Tehát, csendben, szónélkül elő kellett vennie mindenkinek magának a digitális Bernina (!!) varrógépüket, összerakni, befűzni a cérnákat, egy egyenes öltést végigvarrni a papíron, egy cikk-cakk öltést végig egyenesen a papíron és egy hullámvonalat követni a papíron egyenes öltéssel. Minderre volt 15 percük. Ő volt kész először, meg is mutatta, csak ugye a hullámvonalnál egy helyen nem követte ez előrerajzolt vonalat, így megint 4/5-öt kapott rá. Mondtam neki, én bizony utólag rajzoltam volna oda a vonalat, de már annyira svájci a gondolkodása, hogy csak döbbenten nézett rám. Hja, magyarnak nem csak születni kell, hanem összes simlisségében átélni...


Geometriából annyira jó, hogy kiemelték az osztályból egy másik lánnyal együtt, így míg a többiek a körzővel szenvednek, ők ketten Herr Weber irányításával csinálnak mindenféle komolyabb geometriai feladatokat. Tavaly volt tájékozódási futóversenyen, és idén is megy, mert úgy döntött jó poén volt. Ja és majdnem egész évben járt rajszakkörbe, és hihetetlen fejlődésen ment keresztül a rajztudása. Nem tanítottak neki durva dolgokat, de olyanokat igen, hogy hogyan helyezünk el egy figurát a papíron, illetve mik a test arányai, és azóta szédületes dolgokat rajzol és igen, őrjíti meg emiatt Kingi, mert mindig rajzoltatni akar magának valamit. :)


Lolika pont olyan szófogadó és rendes gyerek, mint eddig volt, azzal a különbséggel, hogy visszaköltözött a Kingi szobájába, mert "Kingi biztos fél egyedül, és ezt nem akarom Anya". Persze, semmi gond. Így is nagy bátorság volt részéről, hogy fél évig egyedül lakott a tetőtéri szobában. Ő az, aki tudja, hogy van egy teknősünk is, és még szeretgetni is szokta, szemben Noémivel, aki bár egy szobában lakik vele, nagyjából letolja nem érdekli, hogy mi van vele. Loli még virágokat is szokott neki hozni, útban a suliból haza. szóval tényleg a legrendesebb gyerekünk :)


 


Szerintem a nyakizmok kipihenték nagyjából magukat, így elmondhatom, hogy már két hete tartom magam elhatározásomhoz, és bár nem könnyű, de azért kitartok. Azért nem könnyű, mert itt elég nehéz bizonyos dolgokat beszerezni. Először is általánosságban elmodhatom, hogy a zöldség- és gyümölcskínálat alapból is hagy némi kívánnivalót maga után, de így, hogy némi extrákra is szükségem lenne, így.... Szóval főztem magamnak tegnap egy annyira jó cukkinis vegán lassagne-t, hogy elsőre dugig ettem magam, ma meg alig vártam, hogy megehessem a maradékot. Az alapja foghagymával prított tofu volt, rengeteg répával és cukkínivel és paradicsommal. Egy kis kerámia tálban sütöttem, amibe csak egy lap lassagne tészta fért, így egy tésztára jött a sűrű zöldséges ragu, még egy tészta - ragu, és még egy, azaz összesen csupán 3 db tésztalap volt az egészben, azt is kétszerre ettem meg. Szénhidrátmérgezést tuti nem kapok :) Csináltam magamnak üvegbe jó sok zakuszkát, azt eszem reggelente és vettem még zabpelyet, amit kókuszkakaóval öblítek le. Ennem kell jó sok magvas dolgot, hogy kiegyensúlyozott legyen az étrendem, de egyenlőre ebben nem látok semmi gondot. 


Jut eszembe, van fincsi diókeverékem, csemegézek egy kicsit, tegyetek ti is így!


 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Méltatlankodóknak

A pörc

Best of Távol-Kelet