Egy hétvége a tengerentúlon
Beszélek az otthoniakkal, hogy mit csinálok a tengerentúlon hétvégén. Mondom, vásárolok. Biztos nehéz elhinni, hogy egy férfi egész nap ezt csinálja. Pedig nem áll messze a valóságtól. Hogy hihetőbb legyen, elmesélem a mai epizódot. Életem párja, még utazás előtt: Baba, hozzál már egy pizsamát, egy ilyen pöttyös pizsamát a “gepből”, amiből a múltkor is vettem. Apa Amerikába el. Persze a vásárlás első körében elfelejtettem, úgyhogy maradt a második körre. Autózok 15 km-t, bemegyek a boltba. Láttál már engem ruhaboltban vásárolni? Első reakció: jaj, hol vagyok? Csupa női ruha. Akkor biztos ez a nőiruha-osztály. Jaj, de hogy néz ki egy női pizsama? Némi keresgélés után találok néhány fehér-rózsaszín csíkos darabot. Lehet, hogy ez az? Van mellette nadrág is, külön. Bár arra a pöttyösre emlékezetből egyáltalán nem, de legalább egy rabruhára hasonlít. És különben is bugyik vannak mellette, tudja a franc. Kérdezzük meg az eladót. Eladó kedvesen visszavisz ugyanoda, ott vannak. Továbbra sem pö