Dornbachok Kalandjai Svájcban

Tényleg jó hosszú volt. Sőt az is lehet, hogy megvolt az három hét is, de most ne kötözködjünk itt a legelején, mert tuti, hogy ma se jutok a végére. A sztorit valahol ott hagytuk abba, hogy költözni szeretnénk, na meg áll előttünk egy vad magyarországi kiruccanás. Másszóval nyaralás. Otthon, mármint itthon. Míg vártuk a választ a lakásra, azon gondolkodánk, hogyan is kéne megszervezni ezt a szűk három hetet úgy, hogy mindenki jóllakjon velünk, és mi se kapjunk csömört. A nagy naptársakkozásban aztán odáig lyukadtunk, hogy miért is nem reptetjük még az utolsó nyaralás előtti két hétre magunkhoz a Mamát a két uncsitesóval? Nagyon gyors szervezés után, jó sokat késő repülővel aztán meg is érkezett a csipet-csapat. Mivel ezen alaklomból az időjárás is rég nem látott magasságokba szöktette a hőmérők higanyszálát, mentünk is mindenhová, de leginkább a Türlersee -re pancsolni. Noéminek és Lolinak persze még rendes menetrend szerint volt ovi meg miegymás, így amikor csak lehetett, Vikike is m

Volt itt egy nagyon meleg vasárnap. Ezen a nagyon meleg vasárnapon jóóóól megleptük az én picikének éppen nem mondható, de annál kedvesebb férjecskémet. Történt ugyanis, hogy derülét égből harmincötéves lett. Ez azért is volt rettenetesen meglepő, mert egészen szerdáig nem is tudtam róla, vagyis tudtam, csak nem sejtettem. Így aztán, mikor szerdán eme felismerés letaglózott, izibe írtam az összes svájci magyar ismerősünknek, akik szerény lakhelyünk közelében élnek, hogy mi lenne, ha egy meglepetésbuliban vennének részt. Végül a rapid szervezésnek köszönhetően öt lelkes család is akadt. A terv az volt, hogy lemegyünk a Türlersee-re grillezni. Csakhogy, én nem tudok elvinni csak annyi ételt-italt (na jó, sütni való kolbászból jó sokat) amennyi a mi családunnak kell, mert az mégis hogy nézne már ki, hogy "drágám, dobbd be még a kocsiba azt a tíz sört, meg két dinnyét! - De édesem, ki fogja mindezt megenni?! Szóval előtte nap szépen megkapták a szomszédok az utasításokat. Volt, aki a