A süti, a süti, a süti
Az alábbi levelet a Testvéremnek és Édesanyának szántam, ám sokan reklamáltak, hogy nem írok mostanában, ezért gondoltam, megosztom: Sziasztok, Már kétszer nem sikerült jól a Juci féle meggyes süti. Fogalmam sem volt, mi a fene baj van, mindent úgy csináltam, ahogy leírtam. Aztán eszembe jutott, hogy a tesóm tepsije jóval kisebb, mint az enyém. Lehet az van, hogy a légisességéhez megfelelő magasság is kell... na fogtam magam, és a barátoktól kapott egy kiló meglehetősen savanyú szilvát felkockáztam és beszórtam fahéjjal, de nem szórtam rá cukrot. Mert azt minek. Megkevertem a masszát, egy kb akkora méretű tepsibe tettem, mint a tesómé, jól megtömtem a szilvával, majd kimentem falevelet söprögetni. Majd rájöttem, hogy meg kellene nyesni a szomorúfűzet is. Aztán gereblyéztem. Aztán megszomjaztam. A házba lépve nagyon kellemes illat fogadott........... nahát, Noémi süt valamit??? Majd rá kellett jönnöm, hogy ÉN sütök!!! Kikaptam a tepsit és pont, de pont a legjobb pillanatban. Még nem ég