Beszámoló No2

Mi sem bizonyítja ékesebben, hogy a teljes Magyar Jégkoron Válogatottnak kötőhártya gyulladása van, mint az a tény, hogy egyrészt 9-0-ra kikaptunk Kanadától, másrészt ezek ketten egy karcolás nélkül jöttek haza. Egy jól megtermett, egészséges, teljes harci díszben pompázó hokis biztosan nem integet mosolyogva egy csapat "hajrá csajok" felirattal szurkolónak. Ugye szerintetek is kijárt volna egy szerény tasli??? No de most, hogy mégsem kell kórházban látogatnom, gyorsan megírom a második nap eseményeit, dióhéjban, röviden..... ahogy szoktam.

A lányok természetesen tudták, hogy mi lesz a napi program, így természetesen atom korán keltek. Noémi pizsamában akart átszaladni Cipihez, hogy felkeltse, de nem engedtem. Tudtam én, hogy a sminkelésre utazik, de akkor már legyen előbb felöltözve. Ennyit azért még én is tudok. Cipi felkeltve, ajkak kirúzsozva, irány a reggeli. Kocsit bepakoltuk, aztán indulás. Kicsit aggódtunk, hogy vajon milyen útvonalon fog minket vezetni a DPS, de megemberelte magát, és nem volt gond. A tervek szerint Legoland Feriendorf nevű nyaralófalujában töltjük majd az éjszakát, és az utasítás úgy szólt, hogy " amennyiben 15 óra előtt érkeznének, kérjük jelentkezzenek a központi recepción". Naná, hogy hamar ott voltunk. Be is jelentkeztünk, és persze extázisba estünk a helytől. Aztán meg döbbenetbe. Merthogy a parkolóban egy nő, úgy pofon vágta a gyerekét, hogy a mi kocsink adta a másikat. Míg én a kocsiban szopiztam a Kingivel a Cipi meg melegedett. És azért vagyunk akkorák, hogy észre lehessen venni. És mégis. Komolyan elgondolkodtunk, hogy megkérdezzük, hogy ezt mégis, hogy a fenébe gondolta?! Szerencsére a mi gyerekeink ezt nem látták, mert közvetlenül a recepció mellett volt egy szuper jó játszótér és persze alig lehetett őket onnan elrángatni. Komolyan, még a "indulás Lególandbe!" felkiáltást is elfújta a szél. A nyaralófalusoknak van külön bejárata, egy rövid erdei szakaszt kell csak legyűrni és hipp-hopp hátsó bejárat. Nyilván mindenki azonnal a szélrózsa minden irányába szétrepült, úgy kellett mindenkit visszacsalogatni. Megvoltak a kötelező körök: kajakozás, lovaglás, miniváros, vonat. Előbb Cipi ment Noémivel a sárkány hullámvasúton egy kört, aztán Apa felcsempészte a Lolit is. Igaz szegénykém az első kör után ki akart szállni, de aztán Apa azt mondta sikítson és ettől megint kerek lett a világ. Ettünk rántott húst rántott hússal, aztán jött a nap fénypontja: a "csónak a vízesésben" vagy a fene tudja milyen néven futott. Előbb Cipi ment Noémivel, aztán Apa. Mondjuk a csapatból szerintem Apa rezelt a legjobban (mert a csajoknak ugye ott a sikítás). A kilós bolt közelében már kezdtem aggódni, aztán Péter bejelentette, hogy ide benéz egy kicsit. Másfél óra múlva már aggódtunk, aztán a bolt is bezárt, Apa meg sehol. Végül egy nagy szatyor legóval került elő, persze szabadkozott, és szerinte TÉNYLEG szükségünk volt még erre mindre. Lali eközben perpetuum mobile-t játszott az óriáscsúszdán. És 4 körre volt szükségem, hogy tényleg el tudjam kapni és rávegyem, hogy menjünk, mert Lególand bezár. Nem nagyon akaródzott elmenni, de megnyugodott, mikor közöltem, hogy most itt alszunk. Nem konkrétan a játszótéren, hanem a Legófaluban. És igyekezzünk mert kapunk Legó vacsit. Na, vacsit nem kér, csak legót. És ez nagyjából így is volt, mert volt vagy 5 adag legójátszóhely az étteremben. A szállás jó volt, mert nagyon új volt, de azért sajnos mindent nagyon szűkösre szabtak. Egy légtérben aludtunk mindannyian. Minden házcsoport más-más tematikát követett, így más-más játszótér tartozott hozzá és más-más mintája volt a házaknak. Mi a vár témakörben voltunk, így egy nagy fa vár játszóterünk volt. Este Cipi mesélt a gyerekeknek, míg Apa zuhanyzott én meg a Kingivel szopiztam. Mivel neki még nincs gyereke és gyerek is régen volt, összekeverte kicsit a dolgokat. A falon volt egy legó király és királynő ( a vár miatt). A királyt elnevezte Artúr királynak -ez eddig jó - de a királynővel nem tudott mit kezdeni. A Gynewra nem tetszett neki, így lett belőle Rózsaszínke, akit a gonosz mostoha dolgoztat, míg Artúr ki nem szabadítja. Lolának gyanús lett a dolog, így bele-bele kérdezett, így a mese elkanyarodott oda, hogy a sárkány lenyelte Artúr nagymamáját, majd Artúrt is, de mivel vele volt a kardja kivágta magukat a sárkány hasából.... volt némi képzavar... és Lola megint belekérdezett, így a történet tovább fokozódott, míg röhögni nem kezdtem. De akkor meg előkerült Apa, és mindenkit a saját ágyába parancsolt. Ez okozott némi zavart az elalvásoknál és Kingit a csapban fürdettem, mert nem volt kád, de aztán mindenki elcsendesedett. Egészen addig míg Noémi le nem zúgott az ágyáról a galérián. Letettem a matracát a földre, mondván, onnan lejjebb már nem eshet, míg rá nem jöttem, hogy hülye vagyok, a galériáról még le tud zúgni, így nem aludtam valami nyugodtan. Feleslegesen,mert nem volt gond. Reggel persze játszótereztek egy adagot és megint nehezen indultunk el, de aztán kézen fogták egymást a csajok és elindultak " Legolembe". Folyt köv