XXI. század
Kezdek elgondolkodni azon, hogy vajon hová is fog egyszer ez a hirtelen és információban oly gazdag XXI. század kilukadni. Merthogy egy fél órát csak ültem és néztem ki a fejemből. Meg kattogtam rendesen. Ugyanis megérkezett Coop és meghozta a heti nagy bevásárlást. Jó háziasszony módra, és mert csak kettesben vagyunk itthon, és kettőnk közül is az egyikünk nagyban durmol, és így lett légyen időm elpakolni, szóval teszem a dolgom. Rendeltem tejet is. Nem árt, ha van itthon. Raknám be a szekrénybe, amikor is felfigyelek a tejes dobozon egy nagy felkiáltójelre. Hm, ez meg itt mi?! Allergia információ, meg hogy fontos! Na, ha fontos, én sem leszek rest elolvasni! És mit írtak, nem hittem a szememnek! Figyelem, fontos: a termék tejet tartalmaz. Ezt a rejtői fordulatot! De igazuk van, ma már, ha valamire rá van írva, hogy tej, hidegen kell tartani és fehér folyadék, még nem olyan biztos, hogy tényleg tej. Tutira csak akkor lehetünk biztosak, ha az allergiások miatt ezt a gyártó is így gondolja! Szegény nagymamám, nem is tudom, hogy mi lenne vele manapság! Tutira minden nap 10. percében sűrűn vetné a kereszteket és szörnyülködne, majd kijelentené, hogy márpedig ilyen nincs!
Gyerekkorunkban, miután Papa jobb létre szenderült, felváltva aludtunk mi unokák a mamánál. Annyira nem volt komplikált az eset, mert a szomszédban lakott, és mi meg ikerházban az unokaöcsémékkel, szóval azonnal volt 4 unoka, akikből csemegézhetett. Más kérdés, hogy korán le kellett feküdni és még csak röhécselni sem volt szabad. Pedig nem volt az az atom szigorú nagyi. A krach valamikor a Szomszédok című eposz során ütött be, amikor is az Alma, a Jánosnak, vagy valami más krapek kedvéért félmeztelenül, vagy meztelenül, de háttal, végigvonult a színen. Persze egy szobában aludtunk a Mamával és bár aludni kellett volna, azért értettünk mi ahhoz, hogy hogyan legyen a takarónk úgy elrendezve, hogy úgy tűnjék nem láthatjuk a tévét és alszunk, miközben mi is éberen vártuk a katarzist, ami persze sose következett be. Egész eddig a pillanatig. Ez a pár másodperces kis jelenet annyira kiütötte a Mamát, hogy vagy 2 hétig mást se csinált, csak folyamatosan ismételgette: a szégyentelen...... hogy merészeli........ hát nincs neki anyja??!! És így tovább. Felháborodásában még a sorozatot is kihagyta párszor, de aztán nem merte tovább, mert félt, hogy nagyon elveszíti a fonalat. Szegényke, nem látta, hogy ebben a sztoriban aztán végkép nincs fonál..... Szóval, ahogy ott ülök és bamba képpel.... úgy értem elmélázva nézem az allergia infót, hát eszembe jutott a Mama, hogy Ő mit is szólna és mit is gondolna a mi fényes XXI. századunkról. Nem hiszem, hogy lenne tévéje, még a reklámokat sem tudná kereszt vetés nélkül végignézni, a többiről meg nem is beszélve. Viszont ha itt lenne, tutira sose kapcsolnánk rádiót, mert míg élt megállás nélkül énekelt, persze nem Kovács Katit vagy Vikidált, de azért kellemes alaphangot adott.
Ettünk finom friss ropogós kenyeret, ami akkora volt, hogy alig bírtam hazavinni (3 kg, aztán már csak 2), és mégis elfogyott két nap alatt, Igaz a kenyérgyár és a lakásunk között szenvedte el a kenyér időarányosan a legnagyobb testtömeg csökkenést. Ha mutatnánk most neki egy zacskós szeletelt kenyeret megkérdezné, hogy mi lett a késünkkel, hogy így kell venni......
A teát mineden nap frissen főztük, az Ice Teától valószínüleg a templomig szaladna.....és mindig maga vágta a lábasjószágot (gyk: csirke, tyúk, liba, kacsa)és tudta milyen részéből, mit fog főzni másnap, a hentesnél megkérdezné, miért csak melle van meg comb, hát hová lett a csirke többi része? A készételeknél meg megkérdezné, ugyan ki eszi meg ezeket a borzalmakat? Hát mit csinálnak az asszonyok főzés helyett? Mert ő maga templomba járt, kézimunkázott és hetente kigyomlálta a kiskertjét. És főzött, és sütött. És az unokák bármikor kikunyerálhatták, hogy legyen még palacsinta is........És persze várta a Szomszédok soron következő, botrányokkal tarkított részét.....
Tartok tőle, hogy még az allergia szempontból is tejnek számító tejet sem inná meg, biztos furi lenne neki az íze, na meg sehol benne egy kis tehénszőr..... ej pedig régen, mikor még fű szagú volt a tej, és habzott, mikor kitöltötték........ milyen rosszul is tudtam lenni tőle........lehet, hogy én már olyan nagyon XXI. századi vagyok???
Megjegyzések
Megjegyzés küldése