Grrrrrrrr

Mérges vagyok, haragszom és pofozkodni is tudnék. És konkrétan lenne is kit. Történt, hogy délután kimentünk a gyerekekkel a játszótérre. Kata kölcsönadta a szuperjó felfújható medencéjüket, meleg volt, a csajok nagyot pancsoltak. Kingi kidőlt, elvittem aludni. Míg őriztem a nagyokat, megírtam egy fejezet kinyírtamot, és közben lassan beborult. Ekkor kijött a Jázmin, Amanda, Fabien trió (Fabien még nincs 3 éves) és játszottak az enyémekkel. Pánikszerűen elpakoltam a kismedencét, mert ekkora erejű támadást nem bírt volna ki. Csináltam a gyerekeknek pattogatott kukoricát meg vittem ki inni, és közösen mindenki csemegézett. Ekkor küldte ki a nagyon nem kedves szomszéd a gyerekeit, Lucast és Kesát.  A nagyobbik 4 éves, a kicsi meg kettő. Ő maga persze nem jött ki. Miért is tette volna, hiszen én már ott voltam... Ők is csatlakoztak az egy tálból csemegézéshez. Aztán  szaporodni kezdtek az ősz hajszálaim, mert több volt az értelmetlen tombolás, mint a szép játék. Közben meg figyelem, hogy Kesa arcán elvakart véres foltok vannak. Na egy jó óra múlva megjelent az Anya. kérdem tőle, hogy mi van a kicsi arcával? Ja, hát bárányhimlős................. MI VAN????????

Örömmel mondta, hogy milyen jó, nem? Így legalább most az én gyerekeim is elkapják! És még az ő nagyfia sem volt, de most majd biztos.... ugye klassz? HÁT NEM! Megmondtam neki, hogy ez nekem rettenetesen nem jó, mert az kb hat hét karantént jelent, mire mindegyik gyerekemen végigmegy, és nyáron a melegben nincs nagyobb büntetés egy gyereknek (meg nekem) minthogy korlátozva vagyunk, mert én biztosan nem viszek himlős gyereket strandra! Oh- mondta - akkor bocsi. És ezzel három lépéssel arrébb mentek.

Nem arról van szó, hogy nem lenne alkalom, amikor szívesen játszanánk egy bárányhimlős gyerekkel, de szerintem az a minimum, hogy ha ki akarom hajítani a gyerekeimet egy kint lévő nőre, akkor I, megkérdezem, hogy figyelne-e rájuk, és nem gond-e? II, megmondom előre, hogy himlős a gyerek, ha nem akarjuk elkapni, akkor most nem hozza ki, vagy mi menjünk be, III, embernek nézem a körülöttem élőket, nem tárgyaknak! IV, már az is zavart, hogy Amanda anyukája nem jött oda, hogy akkor itt vannak a gyerekek, mert bizony egy hároméves nyűglődik, elesik, hintáztatni kell és sorolhatnám. A három saját gyerekem mellé kifejezetten nem hiányzik még másik öt. És mérges vagyok, de nagyon! ......... Szóval akkor most pofoszkodjak, vagy ne????