Talpig Ember

Van a barátainknak egy Kingivel gyakorlatilag azonos korú kislánya. A lelkes apuka hónaplót vezet a blogon, hogy mindenki nyomon követhesse a kis aprútalpú fejlődését. Na, akkor most egy nagy huszárvágással és is prezentálom a mi kis Talpig Emberünket.

Szélvész módjára közlekedik a lakásban. És életveszélyes a virágokra és a földön hagyott szöszökre nézve. És mindennek az oka a remek parketta. Ugyanis csúszik. Ezért a Kingi a szabályos négykézlábazás helyett kifejlesztette a háromkézlábazást, vagyis az egyik lábával nem a térdén kézlekedik, hanem kinyújtva, mint az óra, körbejáratja, gyakorlatilag keresztezve a másik lába útját. Ránézésre elég lehetetlen, mégis gyorsan halad vele. És csendben. Már volt, hogy a konyhában megfordulva meglepetten konstatáltam, hogy mögöttem ücsörög a földön és várja a lepattanót. Azért igyekszem nem rálépni.... Sőt olyan is volt már, hogy elveszett a lakásban. Történt, hogy Apa nem jött haza vacsorára. Nem nagy ügy, tudtuk, ezért nem volt a képe a tejesdobozon sem, és nem aggódtunk, csak szerényen, négyesben megvacsiztunk. Persze először mindig a Zsebmancika eszik - az én tányéromból- majd letettem a földre, mondván: Kommandózzál egy kicsit, míg én is eszek. Majd, mikor a nagyok is befejezték a vacsorát, elvonultak a szobába hangos vizítozás közepette vergődni. Egy perc után úgy döntöttem közbelépek, mivel a kis Talpig Ember mindig oda konvergál, ahol a legnagyobb a hangzavar, még ha ezzel testi épsége is veszélybe kerül. Na, odamegyek...... nem ott volt. A nagyok közölték, hogy vacsi óta nem látták. Sebaj, biztos a konyhában keres valami morzsát. Ott sincs. Hmmmm, kezdjek fényképet nyomtatni a tejesdobozra, hogy bejelentsem az eltűnését?? Na, azért nézzünk szét. Gyerekszobában nincs, Mamaszobájában nincs, hálóban sincs, nappaliban kanapé mögött sincs, bárszekrény mögött semmi, étkezőasztalalatt semmi, előszoba csúszda környéke semmi............ na........... engem az Apja megesz, elhagytam a gyereket a lakásban............. gyorsan kezet mosok, aztán megszervezem a kutatást........... hát ott álldogált a fürdőszobában a kád mellett és várta, hogy mikor fogja már végre valaki betenni a kádba! Mikor meglátott, csak röhentett egyet és lábujjhegyre állt, hogy mutassa, oda bele akar menni. Mondtam neki, hogy gyenge a szívem, ezt többet ne csinálja. Azóta is rendszeresen bevonul a fürdőbe vacsora után.

És áll. Feláll bármi mellett és ha meg tud rendesen kapaszkodni akkor végiglépdel mellette. Ilyetén formán teljesen körbe tudja járni a nappalit, mert közel vannak egymáshoz a bútorok. És egy kör megtétele után nagyon boldog tud lenni. Lola tudja a legjobban megkacagtatni. Bármit csinál, Kingi gurul a röhögéstől, és éppen ezért, követi, mint az árnyék. Aztán meg sír mind a kettő, ha véletlenül egymásra lépnek.

Mindenevő. És minden mennyiségben evő. Kivéve a banánt. De már átvertem. Az almát ugyanis nagyon szereti, de csak egészben, hámozatlanul, ha a szám elől lehet elenni. Így, mikor ezt csináljuk becsempészek a szájába egy kis banánt is. Már volt, hogy egy egészet megevett....... sőt, a legutóbb már el sem kellett dugnom, megette simán......... csak rá ne jöjjön, hogy banánt eszik. Meglehetősen nagy az étvágya. Mondtam is neki, hogy te egy kis Talpig Ember vagy, nem plafonig! Nem kell neked olyan sokat enni, mint apának.......... de nem hallgat rám. Szerinte ő már igenis nagylány. Olyannyira, hogy rászokott, hogy csak 1x alszik napközben, igaz, tegnap több, mint 3 órát. De akkor is, kicsi még, mogyoró...... Talpig Mogyoró :)