csiki-csoki-csiga

Úgy esett, hogy kedvünk szottyant valami süteményt sütni. Mivel a piskótaszerű cuccok, bár egyszerűek, most nem voltak szimpatikusak, egy huszárvágással a kakaós csiga mellé tettük le a voksot.

Meg kell mondjam a Loli nagyon lelkes kiskukta. Anno, a Noémi is szeretett segédkezni a konyhában, de ahhoz képest a Loli kész szakács. Konkrétan a tészta dagasztása közben, könyörögnöm kellett neki, hogy ugyan már, engedjen engem is oda, mert ebből így nem lesz süti soha. És mindeközben hangosan veszekszik velem, hogy "Anya, engedj oda!!!!" És persze volt nagy felháborodás is, mikor lezártam a kelesztőtálat és közöltem vele, hogy most félórát várni kell. Micsoda badarság! Effektíve védőbástyát kellett emelnem a kelesztőtál köré, mert a kiskukta mindenáron akarta még egy kicsit gyúrni. Na gondoltam, lesz itt majd nagy boldogság, mikor megkenjük a kakaós-vajas-cukorral. Azt azért megint nem gondoltam - micsoda naivság - hogy megint úgy kell könyörögnöm, hogy én is odaférhessek... A buli egészen addig remek volt, míg kést ragadva el nem kezdtem feldarabolni a feltekert sütit. Na ekkor jött a trauma. "Anya, ne bántsd a csigát!" és közben fogja le a kezem. És akárhogy igyekszem neki elmagyarázni, hogy ha elfordítva lerakom a tepsibe, akkor csiga lesz - hát nem hitt nekem. És már van ereje is, egészen küzdenünk kellett egymással. Mindeközben Némi csak nézett nagy szemekkel és próbálta Lolit jobb belátásra bírni. Sikertelenül. Loli előre siratta a NAGY csigát. Aztán sikerült neki elmagyarázni, hogy ez nem úgy csiga, hogy akkor most teszünk a hátára egy nagy házat, hanem úgy, hogy feldaraboljuk és lefektetjük. És erre, mintha elvágták volna a sírást. Lehet, hogy azt hitte, házas-kakós csigát sütünk??? Nos igazából innen már gyerekjáték volt. Lelkesen segített tepsibe tenni, majd sütés közben vaníliás tejjel locsolgatni, és persze nyalogatta róla az olvadt kakaót.

És gond már csak azzal volt, hogy hogyan vegyük rá a gyerekeket, hogy kakaós csiga előtt még egyék meg a hagymalevest és a currys csirkét. Azért valahogy sikerült és aztán mindenki boldogan falta az édes, barnás, feketés, házatlan csigát.