A pörc

Na szóval itthon volnánk. Egész ügyesek voltunk a hazaúton, mert az 1000 km-t csupán két megállóval tarkítottuk. Ügyesek voltunk, na!. A gyerekeknek kb. 10 perc kellett ahhoz, hogy ráébredjenek: ez itt a mi lakásunk, a mi nagymamánk és nagypapánk és a rég elveszettnek hitt (és teljesen elfelejtett) játékaink. Na akkor jött az öröm. Persze jó későn feküdtünk le. Pár nap után lementünk vidékre a szüleimhez. Megint ügyesek voltunk, és persze nagyon szerencsések is, mert a kipufogónk Gödöllőnél szakadt le. Teszem azt Innsbrucknál, esetleg Salzburgnál ez a mutatvány heveny szemöldök és arcizom rángást okozott volna. Na de így! Péter a kocsi alá pattant, anakondát megszégyenítő akrobata mutatvány keretében odagurtnizta a leszakadt kipufogót egy arra kóborló csőhöz. És kész. 10 perc és újra az úton voltunk. Persze a vétlen járókelő 10 km-ről kiszúrhatta, hogy érkezünk, mert egy felturbózott 1200 Zsiguli hozzánk képest duruzsolt. Bikát ijesztgető hangrobaj kísért minket utunkon. Mi még ennek is örültünk! Apa: Figyi Édes, felszabadult még néhány lóerő!! Hát igen, így örültünk a hazai tájnak. A leszakadt kipufogót helyi áron (kézfogás, bratyizás) megcsinálták (konkrétan egy ezres volt) bár Pétert megharapta a mester kutyája. Büszke vagyok rá! Olyan bátor! Azt mondja nem Ö szaladt el aztán, hanem a kutya! Biztos nagyon rágós lett volna, és ez már az első kóstolásból kiderült. Nem sérült meg komolyan, csak lett egy lyukas farmerje.
...ja, a pörc....
Annak, aki nem tudná: ez a disznó megsütött - pirított bőre. Alapállapotban egy kevés zsírréteggel együtt szokták sütni, így keletkezik a töpörtyű és a fazék zsír. Ez a verzió zsírréteg nélkül, jól megpirítva, chipses zacskóban kapható. Fincsi pörc. Már annak, aki szereti. Legkisebb unokahúgom kedveli és boldog mosollyal kínálta körbe az én családomat. Az enyéim mit sem sejtve vettek a zacsiból. Mondjuk, ha darabolt kígyófarok lett volna, akkor is vettek volna, mert Magyarországon - itthon! - nem vagyunk olyan gyanakvóak. A két gyereknek bejött a dolog, de Péternél enyhe rosszullétet okozott. Szépen szaggatottan megkérdezte, hogy mi ez?! Mikor megtudta, még rosszabbul lett.  Mostantól a pörc puszta említése is hatásos gyógymód, bizonyos gyomorpanaszok enyhítésére. Én is megkóstoltam. Semmi baja, csak pörc íze van.
Amikor kedden a rokonok elmentek, Némi megállt a lakás közepén és azt mondta anyukámnak: Olyan magányos vagyok!
Anyukám: Olyan szomorú vagyok, elmentek a kisunokáim!
Némi: nem baj, majd vigasztalódj velem!
A visszaút pestre már nem volt az igazi, hiányzott az a jó kis brummogás a kocsiból és a gyerekek is végigaludták az utat. De sebaj, még előttünk a visszaút!