Nagyon-nagy kaland

Ártatlanul, mondhatnám úgy is, mit sem sejtve üldögélünk kint a játszótéren. Lola hintázik, Némi a rollert nyüvi. Egyszer csak - pont mint a mesében - megjelenik egy helikopter és leszáll a hátunk mögött lévő füves területre. Jó nagy szelet kavart, majd levitte a Lola sapkáját. A rotor lassan leállt és kiszállt a gépből 6 ember. Persze azonnal odamentünk csoda-látni. Nem mi voltunk az egyetlenek. Meglepő milyen sokan vannak itthon délelőtt.
A felirat a helikoptereseken az volt: Ló-mentő.
Na mondom, hol itt a ló? A fickók valami erős hosszú kötelet - vagyis sodronyt - rögzítettek a gép aljára. És kezdetét vette a show. Mi páholyból, azaz hintából követtük végig az eseményeket, és mindent tökéletes szögből láttunk. Nagy mutatvány volt!
Először is: 4 fickó felment a velünk szemben lévő háztömbök tetejére. A heli odarepült, ott rárögzítettek valami nagy dobozfélét, aztán azt letette a garázssor elé. Csak a miheztartás végett a garázssorral szemben parkolóhelyek vannak, és állt is ott jó néhány autó. Plusz még odatoltak 3 utánfutót. Na akkor az utánfutóról leszedett egy másmilyen dobozt és felrakta a másik tetőre, a tető végéről megint leszedett valamit, szóval összesen 3 dolog jött le és kettő ment fel a tetőre. Szuper jó volt látni. Nagyon pontosan mozgott az egész helikopter kötelestül, árustul. Aztán megint leszállt mögénk. Az emberek visszaszálltak bele, és 10 perc múlva elrepült. Némi kommentált: Megfagyaszt ez a helikopter-szél! Jöjjön még egyszer, de ne ilyen közel! Na jó, elég volt, anya most már küldd el! Mintha múlna rajtam bármi is. Lola tátott szájjal figyelte az eseményeket. Amint a gép elment, hintázott tovább. Nem akarta megvitatni a látottakat. Mindenesetre Némivel megegyeztünk, hogy ennek Dornbach papa örült volna.
Hát ez volt a mi nagyon-nagy kalandunk ma.

 

ui: megkérnék minden olyan olvasót, aki nem családtag, nem barát, nem ismerős, és még csak nem is kedvel minket, ne írjon becsmérlő megjegyzéseket, mert úgyis kitörlöm.

Ez a blog az otthonmaradt szeretteinknek beszámoló a mindennapjainkról. Tetszik, nem tetszik - nem kell elolvasni!