És most mindez az Ember szemével
Azt hiszem, sikerült berendezkednünk.
Így visszatekintve, az első hónap volt a legnehezebb. Elég sok intéznivalónk volt, és a belvárosi kicsi lakás nem volt a legkényelmesebb a gyerekek szempontjából. Nem volt túl sok játékunk, és a kicsi hely miatt a gyerekeink folyton a másik "felségterületére" tévedtek. Még szerencse, hogy Kriszta megtalálta azt a játszóteret.
Szerencsére az új hellyel minden simán ment. Beletelt vagy egy hétbe, mire mindent összeraktunk, amit az Ikeában vettünk. Jó, nem mondom, hiányzik még egy-két dolog, pl. függöny, meg egy pár bútor. Mindezzel együtt most már egész lakás kinézete van. Szemben a belvárosi lakással, az az érzésem, hogy munka után "haza" jövök.
Úgy tűnik, a gyerekek is jobban szeretik. A héten kicsit betegek voltak, de 1-1 nap kivételével meg sem látszott a kedélyükön. Persze, most már megvan a saját ágyuk, saját játékaik. Elég sok játékot hagytunk otthon, de az itteniek máris aggasztó gyarapodásnak indultak... :) Lola egyre jobban ki tudja fejezni magát. A legaranyosabb, hogy a minden gyerek számára kötelező "nem" helyett ő a fejét rázza. "Kérsz iszit?" - fejrázás, "Idejössz?" - fejrázás, stb. Az "igen" általában abból derül ki, hogy nem csinál semmit :) Noémi pedig nagyon szeret oviba járni. Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy lassan kezdi megtalálni a saját közösségét. Nagyon szeretik a ház előtti játszóteret, Lolát le sem lehet szedni a hintáról (csak apró betűvel merem írni - nem beülős :).
És hogy a munkában mi a helyzet? Ez a hét már teljesen úgy telt, mintha dolgoznék. Jöttek a feladatok egymás után, párhuzamosan 2-3 is. Ha valamit változtatok, gyakran csak másnapra derül ki, hogy tényleg működik-e, de ezzel együtt kell élnem. Mindenesetre egyre inkább munka jellege van, és már látom, mi hogyan illik a nagy képbe. Már írtam egy kb. 100 soros kis programot, ami az egyik közös komponenshez tartozik, és másoknak is jól jöhet. Szóval hasznosnak érzem magam - az elején úgy tűnt, ehhez több idő kell majd.
Lassan megtaláljuk a magunk ritmusát, gyertek látogatni!
Így visszatekintve, az első hónap volt a legnehezebb. Elég sok intéznivalónk volt, és a belvárosi kicsi lakás nem volt a legkényelmesebb a gyerekek szempontjából. Nem volt túl sok játékunk, és a kicsi hely miatt a gyerekeink folyton a másik "felségterületére" tévedtek. Még szerencse, hogy Kriszta megtalálta azt a játszóteret.
Szerencsére az új hellyel minden simán ment. Beletelt vagy egy hétbe, mire mindent összeraktunk, amit az Ikeában vettünk. Jó, nem mondom, hiányzik még egy-két dolog, pl. függöny, meg egy pár bútor. Mindezzel együtt most már egész lakás kinézete van. Szemben a belvárosi lakással, az az érzésem, hogy munka után "haza" jövök.
Úgy tűnik, a gyerekek is jobban szeretik. A héten kicsit betegek voltak, de 1-1 nap kivételével meg sem látszott a kedélyükön. Persze, most már megvan a saját ágyuk, saját játékaik. Elég sok játékot hagytunk otthon, de az itteniek máris aggasztó gyarapodásnak indultak... :) Lola egyre jobban ki tudja fejezni magát. A legaranyosabb, hogy a minden gyerek számára kötelező "nem" helyett ő a fejét rázza. "Kérsz iszit?" - fejrázás, "Idejössz?" - fejrázás, stb. Az "igen" általában abból derül ki, hogy nem csinál semmit :) Noémi pedig nagyon szeret oviba járni. Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy lassan kezdi megtalálni a saját közösségét. Nagyon szeretik a ház előtti játszóteret, Lolát le sem lehet szedni a hintáról (csak apró betűvel merem írni - nem beülős :).
És hogy a munkában mi a helyzet? Ez a hét már teljesen úgy telt, mintha dolgoznék. Jöttek a feladatok egymás után, párhuzamosan 2-3 is. Ha valamit változtatok, gyakran csak másnapra derül ki, hogy tényleg működik-e, de ezzel együtt kell élnem. Mindenesetre egyre inkább munka jellege van, és már látom, mi hogyan illik a nagy képbe. Már írtam egy kb. 100 soros kis programot, ami az egyik közös komponenshez tartozik, és másoknak is jól jöhet. Szóval hasznosnak érzem magam - az elején úgy tűnt, ehhez több idő kell majd.
Lassan megtaláljuk a magunk ritmusát, gyertek látogatni!
Vigyázzatok, mert tényleg kimegyünk!
VálaszTörlésGyertek csak bátran!
VálaszTörlés