Lovagok csokija

Gyerekkorom egyik meghatározó élménye voltak a rendszeres látogatások a nagyszülőknél. Ünnepi alkalmakkor pedig ott volt a család apraja és nagyja. Mivel Édesapámék sokan voltak testvérek, a szűk családi kör sem volt annyira szűknek mondható. Ilyen alkalmakkor pedig egymásra találtak az örökké csemegére éhes gyerekek (ez volnék én) és - sváb család lévén - a Németországban dolgozó rokonok. Akik nagyon rendesek voltak, és időről időre elleptek minket igazi csemegének számító dolgokkal. Volt ott Kinder-tojás, Nutella, és hát ugye a Ritter Sport csoki. Aki esetleg nem ismerné a "Kvádrátis, práktis, gút" etalonját:


Bár most lényegesen közelebb élünk Németországhoz, mint anno, a határ Svájc és Németország között bizony nehezen áthágható. Míg ma már Magyarországon könnyen hozzáférhető a Ritter csoki, itt Svájcban bizony nem az: ha van is, legalább duplája a német árnak.

De most nagyon ravaszak voltunk: a hétvégét Németországban töltöttük, jól bevásároltunk a szupermarketben német áron. 10 táblát merek bevallani :)

Most pedig elmegyek, és gondolatban megint gyerek leszek...

Megjegyzések

  1. Sponsored by Alfred Ritter BmbH Co. KG? :)

    Amúgy itthon tényleg SOKKAL-SOKKAL egyszerűbb hozzájutni: van a hűtőben :)))

    Én nem tartottam olyan nagy számnak, de most azért újra megkóstolom a tiszteletedre :)) Amúgy ez ilyen int'l verzió: "QUALITY. CHOCOLATE. SQUARED." (de sz*r szlogen...)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sokkterápia

Az ima ereje

A csoda maga