Csillagok, csillagok....

Olvasgatok én egy blogot, ami egy szintén 3 gyerekes, szintén enyhén kerge család életéről szól. Kis különbség, hogy az ő esetükben 2 fiú és 1 lány alkotja a keménymagot. Az Anyuka, teljesen jogosan, Minisztériumot alapított nekik, a Hülyealvás Minisztériumát, ahol a lány (középső) a Miniszterasszony, a kicsi, aki egyébként Zsebhulk-ként van aposztrofálva, a főosztályvezető, a legnagyobb pedig csak simán egy minisztériumi dolgozó. Be kellett látnom, hogy a Minisztérium alapítás igencsak jogos, sőt, manapság már úgymond elvárás is. Csakhogy a Mi gyerekeinknek nem sok alvási különcködése van. Már ha nem számítjuk azt, hogy egy 10 hónapos, csak egyszer alszik napközben. Nade, van ám itt nekünk, egy Guiness rekordokat döntögető, mondhatni Minisztériumi, sőt nagy büdzsével rendelkező Miniszteri posztra jelölt aprótalpúnk. Meg is választották már, így Ő a nemrégiben alapított, több milliárdos büdzsével és infrastruktúrális alapokkal rendelkező Miniszterasszonyunk: Kingili. Bársonyszékének helye: Anyatej kinyerési, Felhasználási, Feldolgozási, és Hulladékkezelési Minisztériuma. Kemény munkával, sok fájdalommal és szenvedéssel küzdötte fel magát idáig. Merthogy kemény munka ám eljutni a bársonyszékig, főleg, ha a szívás rossz oldalán van az ember.

Mondhatni, akkor lehetetlen. De ő születése óta nyerő helyzetben van. És ki is használta az összes kínálkozó lehetőséget és egy akrobata ügyességét. Ez utóbbit szó szerint. Ki látott már ugyanis úgy szopizni csecsemőt, hogy az alábbi pózban tündököl: Anyuka törökülésben ül (már ez micsoda hülyeség, nem vagyok én török), kisded hasra fordulva fekszik az Anyuka hasán. (Ide tessék egy felkiáltójelet gondolni, mert elvileg egymással szemben kell lenni, nem egymáson, mint egy eldurvult buliban). Azt pesze nem kell mondanom, hogy a teljes művelet alatt a szívás intenzitását és a kinyert tej mennyiségét nem lehet csökkenteni.... Tehát, hason. Majd a kisded, lábaival támaszt keresve és találva, fenekét magasba nyomja, miközben a bal keze a füle mögött a frizura optimális elrendezésével foglalatoskodik, jobb kézzel pedig a cici alsó bőrrétegeinek elrendezésével szöszmötöl. Ha a kezek már kellően elfoglaltak, a fenék megfelelő szögben van, és a lábak is kellően erős támaszt találtak, akkor jöhet a dupla-leszúrt Rittberger: egy erősebb elrugaszkodással, a fej átcsúszik az Anyuka kezén, és lejjebb kerül, mint az Anyuka könyöke, de mivel az anatómia az anatómia, akármit is gondolunk erről, a cici, pedig effektíve helyhezkötött, jön a bejósolható: Kingi, mit csinálsz!!!!!! Enyhe torokhangon, némi tüdősípolással megspékelve.

Mint minden tárcával igenis rendelkező Miniszter, Kingi is felkapja fejét és ártatlan arcal néz, hogy Ő azt a jelentést, mi szerint a Cici helye a mellkason van, nem látta, és neki a kormánytól van felhatalmazása a feladatra, amit legjobb tudása szerint véghezvitt, és akkor most mi van??? Mondjon le? Persze ne. És akkor mindenki elfoglalja a könyv szerinti alapállapotot, vagyis egymással szemben meg minden, de csak addig, míg a külföldi ellenőrök el nem húznak, mert akkor jöhet megint az extrém lehúzás. És ki szív itt valójában? Naná, hogy aki legalul van.  De nem baj, ajándékba kapok csillagokat. Jó sok csillagot. A szemem előtt táncolnak, minden nap, legalább háromszor.

A minisztereknek kijár náhány extra szolgáltatás is. Vállalati kocsi, ugye, alap. Térítésmentes étkezés. Például. Minden reggel együtt reggelizünk kettecskén. Én iszom egy capuccinot, ketten megeszünk egy mini baguettet, vajjal, felvágottal, sonkával, paprikával. És a Miniszter még bekap egy joghurtot. Persze a baguetten testvériesen osztozunk, vagyis én megehetem, amit meghagy. Aztán tegnap Lolika rapporton volt az Alvásügyi Minisztériumban, ahol is kitüntetést vett át, ezért csak 11:15-kor tudott megjelenni reggelizni. Kingi amint meglátta a joghurttal és müzlivel töltött edénykét, szélvész üzemmódba kapcsolt és megtámadta a még csipás szemmel, kómásan ülő Lolit, és mielőtt a Loli annyit mondhatott volna, hogy háááááááá, lenyalta a kanaláról a joghurtot. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Miniszterasszony 10:40-kor fejezte be reggelijét, ám mégis olybá tűnik, félóra alatt meglehetősen kiürül egy miniszteri gyomor. Loli eleinte tiltakozott, de belátta, hogy az ő jelenlegi poziciójával kénytelen lenyelni a békát, így egy falat magának, egy a Kinginek módszerrel megreggelizett. Ketten együtt 3 joghurtot ettek meg. Ezek után, gondoltam nagy naívan, kihagyjuk a fehérabroszos ebédet, de megintcsak tévedni tetszik, mert az ebéd az jár. És ami jár, az jár.

A Kingi is. Ma rajtakaptam, ahogy a konyha ajtó mellett a falat verte állva, mert eltévedt és ez felbosszantotta. Hát igen. Ha az ember rossz helyen kananyarodik be és nincs GPS, akkor ez van. Egyébként a fürdőszobába indult, csak a lába egy kicsit balra húz. Nyugi, négykézláb megy, csak a célállomáshoz érve áll fel. De ha egyszer feláll, akkor addig lépdel, amíg akadályba nem ütközik, na akkor kezd el csapkodni.  Tudom én, hogy ilyenkor csak szelíden arrébb kéne tenni, de egyszer orrbavágott, és azóta félek tőle. Pedig nekem katonai rangban magas pozícióm van, sok-sok csillaggal, de mégis félek.......... mi van ha megint úgy orrba vág, hogy nem csak a csillagokat látom, hanem az egész univerzumot????