Írni vagy nem írni....
A napokban egyik kedves olvasóm nekem szegezte a kérdést, hogy miért is nem írok valamit, amit könyvesboltban lehetne megvenni. Ő arra gondolt, hogy könyvnek összeszerkezthetném amiket eddig a blogon írtam, mert ő maga szereti olvasni az írásaimat és biztos más is így lenne ezzel. Nem tudom. Lefekvéskor mondom az emberemnek, de csak hümmög, és azt mondja: aha. Aztán másnapra megérlelte magában a körtét és mikor már azt gondoltam, 1 perc és elalszom, azt mondta: Mi lenne, ha tényleg írnál, de valami igazi, te-féle dolgot. Egy kis krimit, sok humorral, beszólásokkal, félreértésekkel, mindennel, ami nálad van.....Én szerényen (magamban elraktározva, hogy majd nyomjak egy nagy puszit az orra hegyére, ha már nem lesz ilyen náthás) csak annyita mondtam: nálam általában a címből indul minden. Onnan indulok, és oda térek vissza. Ez vagyok én. Ha mondasz egy jó címet, én megírom a sztorit. Na igen, mondja, ez nehéz. Majd 1 perc múlva megjelent előttem a cím: Véletlenül kinyírtam, baj?. A főhősöm egy olyan anyukám féle jóindulatú, kedves valaki, aki után általában kő-kövön nem marad, és még a boltig sem tud eljutni 8 napon túl gyógyuló sérülések nélkül..... mostár ugye csak egy baj van. A fantáziám gyorsabban száguld, mit a kezem a billentyűkön.... tudom én, hogy erre rögtön, illetve csatoltan egy dupla megoldás lehet: venni egy diktafont és megtanulni gyors-gépírni, (vagy ez csak gépírás, gyors nélkül, vagy simán gépelni?). És akkor már nem lehet más az akadály, csak az ihlet és az akarat. Na meg a kérdés, hogy írni vagy nem írni???
Helló!
VálaszTörlésSzerintem ez minden blogger fejében megfordul.
Láttam egyszer egy jópofa karikatúrát. Egyszerűbb leírni, mint megkeresni: két metsző kör két halmazt jelképezett. Az egyikre ez volt írva: "azok, akik szerint a nyomtatás felett eljárt az idő". A másikra ez: "akik szeretnék az írásaikat könyv formájában látni". A metszetre ez: "bloggerek".
Komolyra fordítva a szót: szerintem a könyvkiadás nehéz, macerás, esélytelen és veszteséges. Ez a realitás, és félek még Svájcban is :)
Ugyanakkor ha van kedved, írj bátran és tedd fel ide (vagy valami más, netes oldalra), mondjuk folytatásokban. Persze ehhez célszerű előbb befejezni, hogy az egészet egységessé lehessen gyúrni. Aztán ha nagyon népszerű lesz, esetleg a következő résszel megkereshetsz egy kiadót, hogy lám, már így is én vagyok az Internet sztárírója, stb.
Persze egy könyvhöz nem muszáj feltétlen kiadó. Egy pasi most azzal tölti szabadidejét, hogy egy háromkötetes könyvet fordított (azaz asszem ő csak lektorálta, plusz intézi az egészet) magyarra. Ő maga kinyomtattatta egy nyomdával, és kb. önköltségi áron árulja. Olyan 200 db-t nyomtattatott, és olyan 4000 Ft körül van a könyv darabja. A könyv amúgy tök jó: ld. amapola.blog.hu és vitorlás körökben nagyon népszerű. Még így is nagyon necces neki, hogy elmenjen a készlet, és ne bukjon rajta. Szóval én tisztelettel első körben lebeszélnélek, legalábbis a nyomtatásról.
Üdv
Krisz