Edzéstervek

Kingivel egész komoly kis edzéstervünk van. Mivel ő még csak mogyoró, és nagy szüksége van hasizom, kar és comb erősítésre, ezért az ő adagja napi 100 felülés-felállás fekvő helyzetből. Mivel én már nem vagyok mogyoró, az én adagom 101 karizom erősítés. Nagyon komolyan tartjuk magunkat az edzéstervhez. Kingi szigorúan minden lefektetéskor addig ül és áll fel azonnal, mig azt nem gondolja, hogy megvan a száz. Én meg karizom erősítés gyanánt 101 x lefektetem. Merthogy, ahhoz közben jól meg kell emelnem. Mert küzdeni is tud ám. És nem adja fel könnyen. Azért van egyébként, mert nem tudja elfogadni, hogy az én adagom 101, és azt gondolja egálba kéne jönni, úgyhogy felül-áll még egyszer. Na meg még egyszer. Azért ha nagy nehezen sikerül beláttatni vele, hogy én vagyok a nagyobb, és így ergo a napi teljesítményem is nagyobb kell legyen, szinte azonnal elalszik. Az edzést az elmúlt 2 hétben éjszaka is folytattuk, ám szerencsére leszokóban van róla. Hajnalban csak egyszer találom az ágy szélébe kapaszkodva, 'majd eldőlve álldigálni, de akkor elég csak egyszer lefektetni, mert sajnos az, hogy valaki fel tud ülni-állni, még nem jelenti azt, hogy le is. Esetünkben ugye feküdni. Mert ahhoz el kellene dőlni, az meg nagyon félelmetes. Edzéstervünk egyébként kiterjed a száj megfelelő izomzatának kialakítására is, ennek jegyében nem hajlandó pépeset enni. Semmit. Cserébe nagyon lelkes gulyásleves, thai tészta, currys rizs, krumplis lángos, almás pite evő. Lényeg, hogy jó darabos legyen, mert azt már a meglévő 2 foggal is nagyon nagy hatékonysággal el lehet fogyasztani.

Noémiben megkattant valami, mert amikor kb 3 hete felajánlottam neki, hogy megtanítom cipőt kötni, első nemsikerült próbálkozás után közölte, hogy ez egy nagy marhaság, a tépőzáras cipők tök kúúúlok, majd tegnap odajött, hogy na megtanuljuk, és ötödikre megcsinálta. Azóta meg csomót köt mindenre ami hajlítható. Továbbá félóra alatt megtanulta jóanyámtól a magyar kártyák értékeit és neveit, és most arra készülnek, hogy mire Apa hazajön amcsiból - mert bizony, itten vagyunk tök árván, férfi nélkül - addigra megtanul 66-ozni, pedig azt asszem én se tudok. És visszafelé elszámol 20-tól.

Loli is nagyon lelkes, állandóan a Kingi nyomában van, aki, mióta Katáéktól kölcsönkaptunk vagy 74 darab habtapi szőnyeget, és gyorsan száguldozik rajta négykézláb, menekül előle, mert Lolika fejébe vette, hogy a kartávolságon belül lévő csecsemőket fel kell emelni a hónaljuknál fogva egy méterrel arrébb le kell őket telepíteni egy kedvező helyre. És ez általában a fotel és környéke. Amit a Kingi mostanában álldogáló helynek -és csak annak használ.

Mama azt hitte, hogy majd milyen jó dolga lesz itt nálunk, és így nagy meglepetésben van része, mert egy pesti vécésnéni kevesebb salakanyagot lát egy nap, mint ő. Pedig, csak egy pelenkás van rábízva, a többiek önellátók. Majd veszek neki gázmaszkot.

Szóval, mint már mondottam, Péterem balra el. Reggel, mivel kicsit hüsinek ígérkezett a nap, megbabráltam a radiátorokat, mert elsőre sose akarnak elindulni, és erre délután jeges eső esett, majd a jég nem olvadt el. Asszem elmondhatjuk, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de egy radiátor beindító anya se. Sőt. Mindenesetre a sícuccokat elővettem, a síléceket a siserehadnak kibéreltük és most várjuk a folytatást. Biztos lesz, mert vettem egy új pulcsit. Jó meleg. És ez sajnos nem sok jót ígér. Szóval álljatok neki egy jó kis edzéstervnek, vagy ha nem megy, nyudogtan kérjetek szakmai tanácsot, a Kingi lelkesen válaszol, hogy brfffffffffffhhhhhhhhh!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sokkterápia

Az ima ereje

A csoda maga