Helyreigazítás

Kedves Olvasóink!

Korábbi lapszámunkban helytelenül írtuk, hogy a "laptopja végképp bemondta az unalmast". A pontatlan megfogalmazás azt a téves képzetet generálhatta, hogy eme gép-lepusztulás, holmi véletlen műve lett volna. Pedig nagyon is van felelőse. Ugyanis volt mersze megkérdezni: "Drágám, már 3 éves a géped, van valami baja?" Én meg kifejeztem abbéli érzéseimet, hogy bár bimbóz van rajta, ami néha önálló akarattal bír, és a hangszórói pont a legkritikusabb programok (skype, media player) alatt gyakorlatilag hangya hangerőn mennek, azért én szeretem, és mint NŐ érzelmi kötődéssel bírok eme tárgy iránt.

Másnap a gép ünnepélyes keretek között, előbb villogó aksi és töltéskijelzéssel, majd a teljes táp ellátás megszakításával, jobblétre szenderült. Mindez természetesen a Domaso-ba indulás délutánján történt, így hallgattam róla bőszen, nehogy még indulás előtt nekiessen a hős és rendíthetetlen csavarhúzós katona. Egyébként az esemény hazaérkezésünk másnapján előre jósolható módon bekövetkezett, így miután az aprótalpuak elszenderedtek, jobb napokat látott gépem, pici csavaronkként az aztalra fektetett. És ujra összerakatott. Poénkodott velem egy kört a huszár, hogy ugye nem baj, ha néhány csavar kimarad, úgyis túl sok volt benne - de persze nem engedtem ilyen hanyagságot - így jó óra múlva kiállíttatott a halotti anyakönyvi kivonat. COD (már aki néz angolul helyszínelőket az tudja: Couse Of Death, vagyis a halál oka) egyértelműen önygilkosság, 'mer oka nem nagyon volt megszakítani a saját áramellátását az biztos.

És akkor ott álltam. Mi lesz így velem? A 21. század hajnalán (későn kelő tipus vagyok ) gép nélkül. Átlátva a probléma súlyát, a hős azonnal gépkeresésbe kezdett, ami kimerült az alábbi kérdésben: Milyen gépet szeretnél? Mac-et vagy olyat mint eddig? Hát nekem mindegy, csak jó legyen a hangszórója és a gyerekek ne szakítsák szét a tápmadzagot. A kínálat így jelentőst lecsökkentetett. Azon belül nekem tökéletesen mindegy lett volna, hogy tegnapi vagy holnapi modell az a gép, csak működjön és gyorsan megkapjam, de most a csoda folytán még egyikről sem tudok beszámolni. Csak egy dolog borítékolható jelenleg: ha meg is érkezne a gép hamar - nem fog - én magam használni csak akkor kezdhetem el, ha az ember kiduhajkodta magát rajta. És mivel a telepíthető programok száma gyakorlatilag végtelen, azt hiszem erre még várnom kell kicsit.

Nagyon hálás vagyok a Téglának, hogy ezeréves, de használható gépét nekem kölcsönadta, valószínüleg idén már ezt fogom használni. A cserébe beígért hamuba sült gilisztához, pedig üzenem, hogy már gyűjtöm a gilisztát!

ui: olybá tűnhet hálátlan dög vagyok, pedig nagyon szeretem ám az embert, hogy mindent megtesz virtuális boldogságomért, pénzt és fáradtságot nem kímélve rendelt nekem gépet, de azért lehet, hogy egy hét után majd tényleg én is használhatom majd? És akkor, hogy Ti is örüljetek, elmesélem majd, milyen volt Domasoban, meg hogy a Kingi 5335 g mert szereti a tükörszámokat és hogy 60,5 cm. Továbbá, hogy Loli elhatározta, hogy többé nem pisil be, és ez így is van, a Noémi meg malacabb mint volt, mert bár a haját engedi minden nap szépen felkötni CSURIBA, azért azt is megoldja, hogy az egész csuri legyen joghurtos :)

Addig is boldog várakozást, és kellemes író-olvasó találkozót a nyárra! (mert 4 szenzációs hétre megyünk!) Készüljetek!