Fodrásznál

A tegnapi képeket végignézve ráébredtem, hogy sürgősen fodrászt kell keresnem. Péter mindenben támogat, így leugrott velem a Migrosban lévő Gidorba, mert ott nem kell előre bejelentkezni. Nekem sem kellett csak úgy 3 percet várni. Megbeszéltük, hogy mit akarok, majd a lány munkába kezdett. Közben mellettem egy kisrác hajvágás közben a tükörbe beépített képernyőn nézte a mesét. Na mondom, ez a tuti hely. Elkészült a dauer, a hajam hullámos, de vizes és ekkor jön a kérdés: Saját magának szeretné megszárítani a haját, vagy én szárítsam? Mondom: Tessék?! (biztos rosszul értettem vagymi). Válasz: Ha azt szeretné, hogy én szárítsam meg a haját az 20 frankba kerül, ha megcsinálja saját magának, az grátisz. Nahát. Nekem ilyet fodrász még nem mondott. Egye kutya, fura egy üzletmenet, de akkor megcsinálom magamnak. Erre a kezembe nyomták a hajszárítót és megkérdezték, hogy milyen hajkeféket kérek hozzá. Mondom nem kell, csak így natúrba csinálom.....és szépen megszárítottam magamnak a frissen dauerolt-vágott sérómat. Nem tudtam eldönteni, hogy a hajat is nekem kell összeseperni, vagy hogy kell-e még valamit a saját erőmből megcsinálni, így aztán gyorsan vettem a kabátomat és a kasszához siettem.....még mielőtt valaki haját is lenyírhattam volna grátisz.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sokkterápia

Az ima ereje

A csoda maga