2620

.... mondjuk a hír tegnapi, de mit sem veszített értékéből. Tehát a hivatalos Hebama (szülésznő) mérlege szerint Kingi 2620 gramm. Ez a korábbi mázsáláshoz képest 240g gyarapodást jelet 6 nap alatt. Engem annyira nem lep meg, mert ritkán látni ilyen kis embert ilyen hatalmas étvággyal.......de tényleg. Etettem már pár, konkrétan egy pár, gyereket, de messze Kinginek van a legnagyobb étvágya. Hja, igyekezni kell, nemsokára itt a prognosztizált születési ideje :)

Sokan kérdezték, hogy milyen is ez a kiscsaj, és akkor meg is ragadnám az alkalmat, és közölném, hogy természetesen zabálnivaló. Eszik, alszik, és hangja csak akkor van,amikor már egy óra büfiztetés után sem jön ki a bentragadt levegő. Továbbra is elmondható, hogy minden ruhadarabunk nagy rá, de már elkezdett belehízni a bőrébe.

A nagytesók nagyon lekesek. Loli rohanva jön "sárga kakit nézni" és segít pelenkázni. Minden alkalommal van segítségem, amikor ki kell csomagolnom Őt a pelusából. Nem fordult még elő az az állapot sem, hogy felkiabálja a nagytesóit éjjel. Sőt, még Mamáék is arról nyilatkoztak, hogy nem hallják éjjel hangját sem. Na azt én sem, csak a kinlódást, mikor már másfél óra büfiztetés után leteszem, és akkor bukik egyet, majd nekikezd csuklani. De azért nincs okom panaszra, már előfordult többször is, hogy 4 - 4,5 órát aludt egyhuzamban.

A fürdéssel egész jól elvagyunk, sőt úgy néz ki, mintha egy kicsit unná. Nézelődik közben azzal a nézéssel, hogy "háááááát, már megint itt vagyok, már megint a kádban, a víz meleg, ez okés, na akkor aludjunk be". Legjobban megríkatni azzal lehet, ha hideg kézzel nyúlunk hozzá, de akkor kiengedi a hangját.

El kell mondjam, hogy egészen meg vagyunk hatódva. Gratuláló képeslapot kaptunk a nőgyógyászomtól, aki még a Kingi fényképét is berakatta ( vagy Ő vagy a Landolt nővér) a Tages Anziger-be, és ezt a képet vágták ki és ragasztották fel egy üdvözlőlapra nekünk. Noémi óvónénijei is küldtek ajándékot meg gratuláló sorokat, sőt még a Landolt nővértől ( aki az egy hét alatt az én nagyon kedves nővérkém volt) is kaptunk üdvözletet és elküldte az a névtáblát, ami a kék fény alatt volt Kinginek. Mindenki olyan kedves és figyelmes! ( a fényképen jól látható, hogy Landolt nővér fogpiszkálókat alkalmazva kötött kis kabátkát, ragasztotta fel a papírra a Kingi neve mellé , lásd lent)

Ja, el is felejtettem, hogy még nem számoltam be arról, hogy milyen volt az egy hét a kórházban. Hát....... mint egy négy csillagos szállodában, de tényleg! Minden nap ugyanaz a nővérke jött hozzám - volt egy éjszakás egy nappalos és egy kora esti műszak, és az elején mindegyik odajött bemutatkozni és kérték, hogy ha BÁRMI van, azonnal jelezzek a nővérhívón, és jön az éppen aktuális nővérkém.  Fantasztikus finom kajákat kaptam és még azt is képesek voltak megjegyezni, hogy diétán vagyok, képesek voltak ennek megfelelően etetni. Csak azért vágytam már haza, mert hiányoztak a gyerekeim, egyébként nagyon kellemes volt odabent. Általában ketten voltunk a 3 ágyas szobában.

Kingi volt a nővérkék kedvence volt, de ez érthető is, mert olyan picike mindene, hogy meg kell zabálni.

Majd még értekezem itt egy kicsit, de most megyek büfiztetni....