Anya, majd én!

Miután a fiúk ilyen jól kivesézték a telefon témakört, jöjjön valami könnyedebb téma. Már egy ideje havazik itten, úgyhogy miután meghozta a Coop a házhoz rendelt nagybevásárlást (már nem bírom sem a cipekedést, sem a mászkálást, ráadásul klassz kis lépcsőmászó géppel hozzák fel az ajtónkig), kimentem a csajokkal rosszalkodni a hóba. Igaz, hogy az ember már kezd jobban lenni, vagyis már 36 órája nem lázas és egész elfogadható a fizimiskája is, de azért jobb egy kicsit magára hagyni....

Szóval megpróbálkoztunk a szánkózással. Ezen azt értem, hogy az óriás rózsaszín csúszkát ragadtuk magunkhoz és uccu. Csakhogy a hó tapad, de rendesen. Akkor nuku szánkó. Hóembert nem tudunk így hárman építeni. Konkrétan kifejtve, nem tudok hajolgatni, térden mászni meg már 5 éves korom óta nem bírok, és ha még a csajok meg is csinálnák a hóember alkatrészeit is, nem bírom őket a helyükre emelni. Így aztán abban maradtunk, hogy én állok és nézem, ahogy ők legurulósat játszanak. Vagyis legurulnak a kb 10 méteres szintkülönbségen egymás után. Remek volt. Ha néha megmozdultam kb 10 kiló hó jött a talpammal és látszott ki a lábam nyomán a hóban, így igyekeztem nem sokáig játszani a jetit.

Loli minden guruláskor nagyon vigyázott arra, hogy a feje nehogy érintse a földet, szemben a Némivel, aki kifejezetten erre gyúrt, így nagyjából minden gurulásnál féltávon megállt és kiszedegette a havat a szájából, majd gurult tovább. Aztán közölte, hogy a hó hideg és vizes és rosszízű.  Nahát.

4 körül Némi közölte, hogy egy cápa és egy krokodil megtámadta őket, míg az elefántot etették és ő be szeretne menni, mert fél, hogy még egy kígyó is jönni fog. Megnyugtattam, hogy ennyi szörnyűség után csakugyan be kellene menni, menjen előre, én meg becsalom a Lolit. Na ekkor hangzott el: Anya, hagyd, majd én!

Erre a lába elé mutatott a hóba és elkiáltotta magát: Loli, csiga! És Loli futva jött.

N: Áhh, elment, mire ideértél (lépett ötöt, majd megint mondja) Loli itt is egy csiga! És Loli ment. Így jutottunk el a bejárati ajtóig. Az első pár csigázásnál Loli tényleg azt hitte, látni fog valamit, aztán rájött, hogy ez a trükk és lelkesen hagyta magát megvezetni.... Nagyon édesek voltak.

Most pedig, mivel mozogni sem nagyon van erőm, Apa viszont főnix lett, hát ott rosszalkodnak mellette az ágyban. Rosszalkodjatok ti is, jó éjt!