A kedvenc nap

Úgy tűnik megvan Noémi kedvenc ovis napja. A kedd. Mondjuk nem indult valami könnyedén. No lássuk:

Azzal kell kezdenem, hogy manapság nagyon nehezen indul el/mozdul ki. Nekem kéne fészekrakó ösztönnel hülyéskedni, nem neki, de ez van. Szóval, ha kijelenti, hogy menjünk sétálni, fel is öltözik, még a cipőjét is felveszi, akkor tuti, hogy az ajtóban el kezd sírni, hogy nem akar menni sehova.  Egy hete megy ez. Aztán meg nem akar hazajönni. Tipikus, nem?

Szóval ma reggel sem akaródzott menni sehova. Pláne mikor megmondtam neki, hogy ma erdei nap van. Vagyis az erőbe fognak menni. Apa elkísérte az ovi ajtajáig, ott elköszöntek, aztán meg Apa leselkedett, hogy mit is fog csinálni a nagylány. Hát körülnézett, majd megfordult és elindult hazafelé. Ha szembe jött valaki, úgy tett, mint aki csak megállt egy percre, megnézni valamit. Persze Apa elé került és visszakísérte. Egész be. Nem balhézott, nem sírt, csak látszott rajta, hogy mindent akar, csak erdőbe menni nem. Pedig tetőtől-talpig rózsaszín vízállóban tündökölt. Még egy új túrabakancsot is kapott. Mégse.  Szóval kicsit kíváncsian vártam, hogy ezek után milyen hangulatban jön haza. Normálisan nem lehet tőle kérdezni semmit, hogy mi volt az oviban, mert mindenre rávágja, hogy TITOK. Bezzeg ma, be nem állt a szája. Hozzáteszem nyakig sárosan került elő. És akkor a részletek. Mikor mindenki beért az oviba, elindultak az erdőbe. Kerestek egy megfelelő helyet, ahol faágakból padocskát építettek maguknak. Ott megették a tízóraijukat és indultak tovább.  Fel kellett mászni egy dombon, de Némi állandóan visszacsúszott. Ez nagyon vicces volt és persze nagyon sáros.

Egyébként kioktatott, hogy hogyan kell padot építeni fából. Most már mindent tudok. Most meg mehetek le mosni. Tényleg mindene csupa sár lett, a feje búbjáig.... Na és persze közölte, hogy menjünk az erdőbe padot építeni. Nos, nagyon finoman fogok fogalmazni. Ebben a nászéjszakát is elszabotáló fagyban, én biztosan megyek minden fűtött helyre, de erdőbe tutira nem. Na meg erőm sincs most. Kiderült, hogy Almababa vegetáriánus. Nem mondom klassz volt délben a gyümileves meg a sörét (tarhonya) savanyú ubival, de azért ettől nem leszek fehérje túltengéses... Ja igen, szívem, készülj fel, azért igyekszem neked valami dúsabbat összedobni vacsorára...