Meredeken lefelé.....

Ez a lejtő egyre meredekebb!! És már a férjem is észre vette. Az már nagy szó! Történt ugyanis, hogy a döntőt (Spanyol-Német) a tévé elé telepedve, egy nagy tányér Thai tésztával és egy doboz Panachéval kívánta élvezetesebbé tenni. Az, hogy az egész meccset én kommentáltam végig, még csak elment volna, de az, hogy megittam a söre felét, az már betette a kaput. Hát ezért mondta Ő is, hogy meredek a lejtő. Egy focit sohasem néző, sör ellenes ül a meccs előtt és sörözik.... Most, hogy ismét várandós vagyok (még nem is mondtam?! ejnye) hát nem most jön rám a sör ihatnék?! Azért mentségemre szeretném elhozni, hogy az említett ital csupán 0,8% alkoholtartalommal bír, ami még a szúnyogokat sem téríti el. De azért kikaptam. Főleg, mikor Apa rájött, hogy annyira kívánom, hogy napközben, önszántamból iszok belőle. Na lett is nagy ribillió. Úgyhogy kiábrándítok minden fellelkesült ismerőst és rokont, hogy bár most meginnám, nem lehet, amikor meg Ti innátok meg velem, akkor meg nem FOGOM... mert az íze azért az továbbra is förtelmes, csak most valahogy finom.

Elég az hozzá, hogy itt is kánikula van. Vagyis volt mostanáig, mert most szakad az eső. De annyira melegem volt, hogy összeszedtem a csajokat meg még két barátot ( az egyikük már vélhetően csak 18 napig pocakosan) és elmentünk a Türlersee-re pancsolni. Induláskor figyelmeztettem mindenkit, hogy ha én oda megyek, akkor egy órán belül gyökeres változás áll be az időjárásban. Na szuper, kaptunk 6 órát. Jó nagyot pancsoltunk, csak én azt nem értem, hogy ezek a mai Dornbach gyerekek sose fáradnak el??!! Péter megint alig bírta ágyba dugni őket....

A héten megmondtuk nekik, hogy lesz kistestvérük. Loli reakciója nagyon egyszerű volt:

Anya: Loli, anya pocakjában van egy kisbaba

Loli: Hol?

Anya: Itt!

Loli: Á, ez kicsi, ez nem baba! ...... és azzal elment.

Igaza van, előző napon látogattuk meg Katát, akinek, ha minden terv szerint alakul (olyan még nem volt), akkor három hete van hátra. És hát hihetőbb, hogy egy baba van ott bent. Szemben velem....

Noémi, konkrétan azt mondta: NEM!!!!! Nem lehet!!! Nem igaz!!!

Megijedtem, és gyorsan elkezdtem vele könyvet nézegetni a terhességről. Mikor megértette, hogy egy kb szőlőszem nagyságú kicsi babáról beszélünk fellélegzett, megnyugodott és azt mondta, hogy jó, ilyenünk lehet. És gyorsan elnevezte Alma Babának. Szerintem attól félt, hogy mindjárt behozok az ajtón egy síró csecsemőt......hát bárcsak ilyen gyors volna.... vagy mégse....de azért jó lenne már megállni ezen a lejtőn, mert mi jöhet még?!!

Megjegyzések

  1. Egészségedre! :)
    hihi :) hogy mi jöhet még? ;) tudod Te jól :) de mi még kíváncsibban várjuk :D ugye megírod nekünk majd?

    VálaszTörlés
  2. Gratulálok!!!!!:)) Már nagyon várom a legifjabb kis Dornbach megérkezését!!:) Remélem minden rendben lesz. Sok puszi Nektek!

    VálaszTörlés
  3. Wow-wow-wow, ez aztán a hír! Gratula! Mikorra??

    Azt azért tisztázzuk, hogy a Panaché az NEM sör. Nem. Köszönőviszonyban sincsenek. Egy mondatban is csak engedéllyel szerepelhetnek! Mondjuk én a döntő után vezettem, szóval még ennyi sem adatott meg: lehet, hogy ezért szól belőlem az irigység?

    Üdv a familynek:
    Krisz

    ui: ha valaki megy ki: az Auchanban ma 300 (!) Ft-ért láttam mese DVD-ket a jobb fajátból (Mézga, Pom-Pom, stb.)

    VálaszTörlés
  4. Gratulálunk a Dornbach Családnak!! Remélem, a blogodban változatlanul nyomon követhetjük a bővülő család kalandjait.

    VálaszTörlés
  5. Nagyon mókás így olvasni a történelmet, a kis számoló mutatja, mikor született a ded, épp e bejegyzés előtt számolgattam, már terhesnek kell legyél, hát mikor és hogy jelented már be? :) És tessék.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sokkterápia

Az ima ereje

A csoda maga