Teleregény II.

Előzetes:
Gyönyörű napsütés. Némi megpróbálja Lolit a lakás felé terelni. Teljes kudarc. A kis garázda minden behatásnak ellenáll.
Reklám... futás pisilni.....
Főcímdal: trallala-lalala-trallalala
Megint esik. És a hét hátralévő részében ez lesz. Ez azért gáz, mert hétfő van. De ma még megadatott nekünk, hogy csodálatos időben szenvedjünk. Ugyanis a Nagylány bringával jár a spielgruppe-ba. Ez Apának meg neki nagyon buli, mert csak legurulnak a lejtőn, tekernek egy kicsit és már ott is vannak. DE NEKEM NEM AZ. Hogy miért? Azért, mert amikor Lolit babakocsiban tolva megyek a Nagylányért, semmi humorom a babakocsit és a bringát feltolni az emelkedőn. Márpedig ma is ez volt. És teljesen kikészültem. Azt az embert, aki feltalálta a bolygó dupla kereket felkötném egy jó nagy fára!!!! Egy kézzel tolva a Lolával megpakolt bolygó kerekű babakocsit, miközben a bringát sem egyszerű egy kézzel kormányozni fel az emelkedőn. Nem szokásom a csúnya beszéd, de ha kihangosító lett volna belém építve, kapott volna Svájc magyar kultúrát..... nagyon kikészültem.... van 4 új lila foltom, bokatájt. 3x mentem át a bringával a saját kis lábujjamon.... és Loli féltávtól helyben ugrált a kocsiban, hogy: Tojjja, anya, tojja!! És ráadásnak két kígyóval találkoztunk útközben. Az egyik egy termetesebb arany/barna színű, a másik egy kicsi ezüst/fekete volt. A gyerekek nagy érdeklődést mutattak, de nekem nem sok kedvem volt bemutatkozni. Az emelkedő tetején elmerengtem, miért is akartam én ezt?!
Szombattal megkezdődött a hétvégi nagy maratonunk, és tényleg nem értettem, hogy két ilyen nap után, miért nem mentem kocsival a Nagylányért???
Maratoni volt, mert szombat kora reggel Péter és szülei elindultak a Multiplával magyar honba, mert úgy nem nagyon fogjuk tudni eladni a járgányt, ha itt parkol nálunk az utcán. Akkor már inkább Miklóson parkoljon. Kapott tőlem életem párja egy pár tételes bevásárlólistát, hogy rövid, pár órás ott tartózkodása alatt, mi mindent vegyen meg. Későn, este nyolc körül értek Miklósra. Bevásároltak, lefeküdtek, majd hajnali 4kor keltek, hogy Péter elérje a 7kor induló repülőt. 10kor már itthon volt velünk. Na de most még a szombatnál járunk, ez megint előzetes volt. Ja nem ... REKLÁM.....
Míg ők a határ felé döngettek mi sem unatkoztunk itthon. 10-re átugrottam Thalwilbe, a baba börzére, ahol az orrom elől vittek el egy gyerek sí cuccot, szemüveggel. Aztán Éviékkel közösen megebédeltünk és irány a MAGYE közgyűlés. Magyar Ajkú Gyerekekért Egylet. Ők üzemeltetik az óvodát. És hihetetlenül hosszúra nyúlt az ügy. Egészen pontosan 19:57-kor parkoltam le az autóval. És akkor még vacsi, fürdés, stb.... Gondoltam, kihasználom az egyedüllétet és majd jól elterpeszkedek az ágyban. A hiba a számításba egy 12 kilós képében csúszott be. Lehet valami telepatikus kapcsolat az Apja meg a Csöpp között, mert hajnali 4kor felébredt, és 6ig elszórakoztatott: 4kor: Apa etünt!!  Apa etünt!! Fél 5: Tiga, tiga, béka. Háromnegyed: Mikoki, Pepe etünt!!! Mikoki!!!! 5: Iszikét!!! ISZIKÉT!!! Negyed 6: szúnyo, szúnyo, ekapom, ekapom!! Fél hatkor elhatároztam, hogy átviszem az ágyamba. Rosszabb biztos nem lesz, max nem kell olyan sűrűn kimásznom az ágyból. Szinte minden héten elkövetek valami hasonló, fatális ballépést. Merthogy, leteszem magam mellé, ahogy kell, párhuzamosan. Egy perc múlva, már keresztben fekszik, de úgy, hogy a talpával, állon rúg. Megigazítom, de már látom, hogy felesleges. Az ágy legszélére húzódom. Jön utánam, és nekikészül az állon rúgásnak. Ravaszul kivédem, de elfelejtem, hogy két lába van. Fáj az orrom. Mérgesen arrébb teszem, de ezen felháborodik. 6: végre elalszik. A talpa az államat támasztja, így tuti nem tud váratlanul megrúgni. Az ágy szélén egyensúlyozom, bár lehet egyszerűbb lenne lemásznom és a földön aludnom. Vagy átmenni a Péter térfelére, Lola ugyanis a két párna közé vackolta be magát. Mire mély álomba merülnék, szól Némi, hogy Anya! Felkeltem!- jaj de jó!!!
Reklám.... na irány a sörért....
Péter ajtón be, gyereksereg örvendve oda. Átöltözés, majd irány a Tüfihoff fest. Lovas bemutató és lovagolni is lehet. Loli volt a sztár, mindenkinek nagyon tetszett, ahogy igazi lovagolós sipkában ült egy akkora pónin, ami nekem derékig ért. Két kört mentünk, nagyon élvezte. Továbbá láttunk még bika borjakat is. Egyet ki akartak hozni közülük, de a nagyok védekező állásban körülvették. Én még ilyet nem láttam. Megható volt. Nagy meghatódottságunkban átsétáltunk a Grüt farmhoz, ami egy étterem, ebéd -uzsonnázni, mivel 3 lett mire ettünk is. Aztán volt nagy játszóterezés, mert itt is gondolnak a gyerekekre. 5 után indultunk haza gyalog a kakastól. Aki már volt nálunk tudja, a főúton van egy hatalmas kakas. Na onnan, gyalog hazáig. Teljesen kipurcantunk, és még finoman fogalmaztam. Persze a gyerekek nem, de őket mivel is lehetne kikészíteni??
Minden esetre jó korán leraktuk őket, hogy mi is alhassunk végre egy nagyot.
A következő rész tartalmából:
Mama: Némi cica, neked miért olyan barna a szemed?
N: nem tudom, így lettem összerakva!

Főcimdal..... és... reklám