Dornbachok Kalandjai Svájcban

Bizonyított tény, hogy az ima mindenre jó. Meggyógyítja a beteget, összekovácsol, és elköltözteti a rossz szomszédot. Nekem legalábbis megtette. Volt itt ugye az a zenélő csapat, akiktől nem tudtunk éjjelente aludni. Na, a tegnapi nappal ünnepélyesen elköltöztek. Nincs többé zene, köszönöm. Jókedvemben táncra tudnék perdülni! Zene nélkül, csak úgy.... mert aki igazán hisz, annak minden sikerül!

Kedves Olvasók!   Ezúton szeretném ünnepélyes ajtókeretek között, hivatalosan közhírré tenni, hogy folytatásos tele- vagyis billentyűregényemet a kinyirtam.blogspot.com címen lehet olvasni. És már van is mit! :)   Szerény üdvözlettel,   A Szerző

Kinginek már egy hónapja majdnem 4 foga van. Csak úgy tűnik, valami szégyenlősebb fajta akar, vagyis nem akar kijebb merészkedni, mert ennyi idő alatt más gyerek, már egy egész fogsorra valót kitermelt magából. Mi meg türelmesen várunk. Kb két hete elmondom minden reggel, hogy: már kint van a hegye, ebből ma már fogacska lesz. Asszem, a mai nap mondtam el utoljára, mert már a Kingi is furin néz rám közben, és valami olyan van a szemében, hogy " Anya, te tényleg unalmas vagy, menjél már el szemészetre!" Eközben a szoba másik sarkában majdnem kiesett Noémi első foga. Azért majdnem, mert először is még csak lötyög, másodszor pedig nem ez a foga volt anno a legelső. De most csak szőrszálhasogató vagyok. Mellesleg nem kizárt, hogy ha Noéminek hamarabb kiesik a foga, semmint, hogy a Kingié kinőjön, akkor beültetem a Kingi szájába. Nem nagy ügy, felnött korban már úgymond kötelező a protkó. Ehhez képest ez csak egy szerény inplantátum lenne, persze szigorúan ideiglenesen. A Lolival ...

Istenem, mennyit kell szenvedni az embernek, mire érthetően el tudja mondani mindenkinek, hogy mit szeretne, mi a pálya és mizu.... Lolikám például rendesen izzad, pedig már elég peszédképes hivatalosan, mégis sokszor jobban megérjük a macska szintjén kommunikáló Kingit, mint őt. De miért is? No, lássunk egy példát! Loli: Anya, mikor nyithatom ki a tropikáriumot? Én: A MIT? Loli: a tropikáriumot! Én: úgy érted akváriumot? L: igen, mikor? Én: hát a halak már kaptak enni, de egy kicsit benézhetsz hozzájuk! L: nem a halakat, hanem ott a falon. Én: MIIIIIIIIIIIII?????? Mit szeretnél a falon kinyitni????? Loli: a tropikáriumot........ (nekiálltam gondolkozni.......) Én: úgy érted, hogy az ADVENTI KALENDÁRIUMOT? Loli: IGEEEN, kinyithatom?  És persze azóta is következetesen tropikáriumnak hívja. Másik kedvenc kavarodási pontunk az az ovi körül van. Hétfőnként Langnauban van ovi, szerdán Zürichben és kéthetente péntekenként Langnauban van magyartalálkozó a többi családdal. Teljesen mindegy...

Olvasgatok én egy blogot, ami egy szintén 3 gyerekes, szintén enyhén kerge család életéről szól. Kis különbség, hogy az ő esetükben 2 fiú és 1 lány alkotja a keménymagot. Az Anyuka, teljesen jogosan, Minisztériumot alapított nekik, a Hülyealvás Minisztériumát, ahol a lány (középső) a Miniszterasszony, a kicsi, aki egyébként Zsebhulk-ként van aposztrofálva, a főosztályvezető, a legnagyobb pedig csak simán egy minisztériumi dolgozó. Be kellett látnom, hogy a Minisztérium alapítás igencsak jogos, sőt, manapság már úgymond elvárás is. Csakhogy a Mi gyerekeinknek nem sok alvási különcködése van. Már ha nem számítjuk azt, hogy egy 10 hónapos, csak egyszer alszik napközben. Nade, van ám itt nekünk, egy Guiness rekordokat döntögető, mondhatni Minisztériumi, sőt nagy büdzsével rendelkező Miniszteri posztra jelölt aprótalpúnk. Meg is választották már, így Ő a nemrégiben alapított, több milliárdos büdzsével és infrastruktúrális alapokkal rendelkező Miniszterasszonyunk: Kingili. Bársonyszékének he...