Dornbachok Kalandjai Svájcban

Van a Bruce Willisnek az a nézése, amikor valamelyik/ akármelyik  Drágán add az életed filmjében, cipő nélkül, fegyver nélkül és mondjuk fehérként a néger negyedben, mert a kapitányságnak még egy kis kokszra sem tellett... szóval ott áll és néz és a szeme azt mondja: ..Na ezt most megkeserülitek, mert van bugyigumim, és én Csúzlit is tudok ám csinálni bugyigumiból. Most végetek, jobb ha most adjátok fel, mert ha nem seggbe lőlek csúzlival!!!!!! ..szóval, mentünk a gyerekekkel a Migrosban. Van Brunauban egy olyan nagyobb fajta 2 M-es Migros, ami valami olyasmit jelent, hogy az árukészletük, már csak 2 svájci sztenderd méretű raktárba férne be. Tehát ott sétálunk, amikor megláttuk a következő kék lámpánkat. Némivel összenéztünk, olyan Bruce Willisesen. Az ő szemében az volt: nini, ez lesz a csúzli! Nekem meg: .. most nem menekültök rohadt vérszívók! Tehát megvettük. Hazahoztuk. Beüzemeltük. Ma este elkerültek minket a szúnyogok. Most aztán nem tudom, hogy a lámpa miatt, vagy csak nem...

Hát nincs mit szépíteni a dolgon. A mocskos vérszívó banda súlyos vereséget mért ránk. Nem, nem. Ne higgyétek, hogy feladjuk. Ez még nem a háború vége, csak az első csata. Merthogy a kéklámpa nem vált be. Mi több lelkesen kikerülte minden szárnnyal felszerelt pióca. És mi sem tudtunk minden egyes gazembert elkapni.  Volt olyan este, hogy minketten hajnali egyig ültünk és vadásztunk. Én mint profi csali vettem részt az akcióban. Fedőnevem: desszert. Szóval a szúnyogok néha kérnek desszertet, néha meg nem. Jól laknak a főfogással, ami minden esetben a Noémi. Aztán beugrott.... hogy itt van velünk a baldachin. Fölraktuk. Na azon az estén két dög került valahogy alá. Azóta sokkal óvatosabbak vagyunk, így a dupla ellenőrzést megtripláztuk. Gyakorlatilag a gyerekek elalvásától számítva a mi lefekvésünkig (kb 2 óra) 5ször, 6szor megnézzük a szúnyogfrontot. És tapsvihar közepette kinyúvasztjuk őket. Olyan bosszúálló típus vagyok. Nem engedem meg nekik újra és újra, hogy jóllakjanak Né...

Mivel a hétvége elég hektikusra sikerült a folyton változó időjárás miatt - vagyis mi eléggé ráfogtuk - vasárnap délután elhatároztuk, hogy sétálunk egyet. Nem akartam én semmi komolyabbat, csak elvinni a rejtélyes körülmények között kiürült baileys-es üveget meg némi használhatatlan ruhadarabot a szelektív gyűjtőbe. Fél óra oda-vissza a gyerekek tempójában. Hát egy jó két és fél órás séta kerekedett belőle, rég fáradtunk már el ennyire. Gondoltuk, akkor fürdés és nagy alvás. Biztos, ami biztos még lefekvés előtt Apa és Némi átnézték a szobát, szúnyogilag. Nem találtak egyet sem. Mostanság Némi nem hajlandó elsiklani a bogarak a lakásban is lehetnek elmélet fölött. Minden élőlényt ki kell harapni a sarokból. Szóval miután lecsekkolták a szobát, lefektettük a gyerekeket. Majd a hideg zuhany. Mégis van egy. Majd még egy. Kis pihenő után, csak benéztünk. Még egy. Meg egy. Hmmmmmm. Kezdek mérges lenni. Péter már partvissal kergette a saroknál a szekrény mögé rejtőző szörnyeket. Aztán mire ...

Na végre! Ez a nap is eljött! Kicsi családunk egybesült. Vagyis Apa is megérkezett és a nagy melegben szinte egybesült a gyerekekkel. Na meg persze velem is. Kis pihenő után haza vettük az irányt, és már egy ideje a svájci levegőt rontjuk. Biztos mindenki örült a megérkezésünknek, mert sikerült egy kis napfényt akasztanunk a vonóhorogra, úgyhogy megérkezésünk óta itt is tombol a nyár. Olvasztó meleg van, így szinte minden nap a strandon csoprtosulunk. Már kezd forrósodni a levegő, szóval most gyorsan befejezem és irány a strand! Jó pancsolást mindenkinek!

No1: Hajmosás. Szuper dolog. Feltéve ha senki nem segít. Mármint a gyerekeknek. Lola a legügyesebb. Egyedül mos hajat. Ámde. Néha akad egy kis gond, de talán éppen azért jó szinte minden nap hajat mosni. Történik ugyanis, hogy Némi megmossa a hajas baba haját. Erre nyilvánvalóan az Lola reakciója, hogy akkor én is hajat mosok. Fog tehát egy edénykét - van egy csomó a kádban, belemeríti a vízbe, felemeli a feje fölé és jöhet a hajmosás. A gond - nem igazi gond- akkor van, ha a csöppség a pohárkát nem külső peremnél fogja, hanem úgy, hogy a hüvelykujja szemből benne van a pohárban. A fizika törvényei szerint, ebben az állásban, mire a feje fölé emeli a poharat, az gyakorlatilag üres, maximum pár csepp víz marad benne. Na de ez egy igazi nőt a hajmosásban nem akadályoz meg, így piciny lányom is lelkesen dörzsöli utána a fejét. Bio samponnal. Vagyis csak a kezével. Nem kell oda semmi vegyszer. Így a végén még a törölközős dörzsölésre sem kell időt vesztegetni. Némi persze ilyenkor nevet eg...

Mostanában a magyar sajtóban is egyre népszerűbb azzal foglalkozni, hogy milyen az élet errefelé, lásd pl. az Index cikkét . Most már nekem is van helyi tapasztalatom (igaz csak a Google-lal kapcsolatban), úgyhogy foljogosítva érzem magam, hogy megosszam a véleményem :) Itt Mountain View-ben napi háromszori ingyenes meleg étel van. Reggelire, ebédre és vacsorára ott vannak a helyi tájszólásban "café"-ként emlegetett evőhelyek. Zürichben sem rossz a kaja, de Mountain View egészen más - már csak a választék miatt is. 10 perces sétával 4-5 café is elérhető, és ezek között van olyan, ahol egy helyen van távol-keleti, olasz, indiai, mexikói és amerikai sarok is. Ja, és salátabár, desszert, stb. Kirándulás ide vagy oda, plusz kilókkal fogok hazamenni :) Az egészben csapda egy kicsit, hogy a reggelinek 9.30-kor vége, a vacsora pedig 18.30-kor kezdődik - ha valaki mindegyiket igénybe szeretné venni, annak korán be kell jönnie és későn kell hazamennie. Ezenkívül ott vannak a konyh...

Még maradt bennem egy kicsi a régi Nokiás vénából - az új digitális kütyük igen érdekesek tudnak lenni számomra. Június 29 óta lehet kapni az Apple legújabb csodaketyeréjét, az iPhone -t. A hétvégén véletlenül pont elmentem egy Apple bolt közelében, érdekes volt testközelből is megtapasztalni. Itt most a csapból is ez folyik, úgyhogy rövidre fogom személyes tapasztalataimat. A boltban nagy tömeg volt - ezek szerint tényleg sokan kíváncsiak rá. A 4 gigás modellből még volt, de a 8 gigás már elfogyott. Tényleg nagyon menőn néz ki. Vékonyabb, mint a Nokia általam ismert bármelyik telefonja, nem túl kicsi, nem túl nagy, és nagy része kijelző. A reklámja nemrég óta megy a tévében, érdemes megnézni - például ebben a cikkben (Index) több videó is van. Hihetetlen, fél percben mennyi mindent be lehet mutatni. Ami számomra nagyon tanulságos volt: a boltban emberek először vették a kezükbe a készüléket, és egyből, minden egyéb magyarázat nélkül magabiztosan használták - majdnem úgy, mint a reklá...