Mellékhatások

 Mindenhonnan azt hallja az emberfia, hogy mellékhatás így, meg kozkázat úgy. Én eddig ezekkel oly nagyon nem törődtem, de mostanra kiderült, hogy ez tényleg így van. Ugyanis, a kincskeresésünknek is lett mellékhatása.

Mellékhatás no1: ha azt mondom leckeírás, akkor azonnal odaül, szó nélkül és gyorsan megcsinálja, ha megakad azonnal szól. Ennek hatására egész héten max 1 óra alatt kész volt a leckével, aztán kincset keresett, majd még játszani is maradt ideje = vidám a gyerek.

Mellékhatás no2: szebb lett a kézírása. Persze nem mukkantam meg, nem azt jelenti, hogy most gyöngy betűkkel ír, balkezes, ez lehetetlen. De. Már érzi, hogy a leírandó szó mekkora helyet igényel, és nem lesznek kicsavarodott, a szó végére egyre kisebb, vagy hatalmasabb betűi. Határozottan szebben néz ki a leckéje.

Mellékhatás no3: jóval barátságosabb és hisztimentesebb lett, mert nem szenvedésnek fogja fel a délutánkat. Továbbá még a magyar tanárnénije is megjegyezte, hogy szebben olvas.

Mellékhatás no4: vettünk egy nyomtatót. Ami egyben szkenner is meg még persze másol is és még színes is és már régóta sír a szám érte, de nem kaptam meg, de ha a gyerek nem tudja kiolvasni a kézírásomat, akkor azonnal veszünk :) És most olyan jóóóóóóóóóó.

Persze a mellékhatások tekintetében még nem koznultáltam kezelőorvosommal, de ahogy most kinéz, szerintem én már nem is fogok :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sokkterápia

Az ima ereje

A csoda maga