Villámlások

Na így jár az, aki lusta disznó módjára csak most ül le írni. Nincs más választásom twitter stílusban következzék a négy hét otthon, avagy a Dornbachok meghódítják az óhazát:

Kipróbáltuk az Autoreisezug-ot. A kocsi is vonatra szállt, meg mi is. A gyerekek jobban élvezték - mármint a Noémi, mint mi. Másfélóra ablakon kikukucskálás után, fél egy után, úgy dőlt el, mint egy liszteszsák. Szó szerint. Apa lemászott megigazítani, majd visszatérve tartotta tovább a fenekemet, aminek már nem volt hely az ágyon.

Megkereszteltük a Kingit. Csak a víz ellen volt kifogása, a keresztséget simán viseli. Ülünk a templomban, az oltárképen (hatalmas 3mX2m) Szent György épp ledöfi a sárkányt. Lola suttogva: Anya, mi már láttuk ezt a mesét? Én: ez nem mese, ez a Szent György meg a sárkány. Lola: Szerintem a Shrekben van, szerintem már láttuk.

Béreltem ugrálóvárat a teljes hétre, míg jóanyáméknál dühöngtünk. A gyerekek élvezték, de az első két nap rendszeresen összefejeltek, majd jöttek sírva panaszkodni. Mikor meguntam, kikapcsoltam és elkezdtem elpakolni. Volt is nagy felháborodás. Istenuccse megígérték, hogy jobban vigyáznak. Nem vigyáztak jobban, de nem mertek panaszkodni. Nehogy elpakoljam.

Este kérdem az embert: Nézzünk meg egy jó filmet? Aha. Még csak a főcímdal ment, de nála már hatott a perui instant horkoláspor. Fene se érti, honnan szerzi?! Nekem is kéne!

Leugrottunk (vagyis innen nézve, onnan nézve meg fel) Kisvárádra a rokonokhoz. Persze vittük az ugrálóvárat is. Egyszerűbb a gyerekekkel, és tényleg. Remek találmány.

Belövettük Kinginek a fülbevalókat Tyúkanyóval (Marika néni). Nyolcvan fölött van, de virgoncabb mint én. Szerinte csak azért, mert ő nem szült hat hónapon belül. Szerintem nem csak ezért. Ja, és ő volt az a bábaasszony aki világra segítette anyukámat és testvéreit. Csupa csajokat. Szóval illünk a sorba :)

Miklóson kitakarított ház, lenyírt fű várt minket. Hála nektek Papa, Mama. Kéne rokon Adliswilben is.....

Jöttek barátok. Gondoltuk, kipróbáljuk a kisvárdai rokonoktól kapott tárcsát és grillezünk. De hol? A fűben? Á, PARASZTROMANTIKA: tüzet raktunk a talicskában. Praktikus, oda tolom, ahol nem zavar. És még a széirányt is követni lehet. Isteni volt a sörrel locsolt tarja, hagymás krumplival, ubival. Szerintem a Renfiéknek is bejött. Főleg a Talicska-grill.

Petiék kicsi Dettije az egy nyomással leghosszabban kakáló 5 hetes csecsemő kategóriában Guiness csúcsot döntött. Három perc tömény fröcskölés.

Nyaraltunk Alsópáhokon. Nagyon jó volt. Noémit annyi időre láttuk délelőtt, míg megmutatta, hogy mit barkácsolt, délután, meg, míg feljött a vízből levegőt venni. Még úszótanfolyamon is volt. Igaz, mikor ez nekünk kiderült, megkértük, hogy legközelebb előre szóljon, még mielőtt indulna az olimpián. Lola félt a Bobótól, aki minden este megjelent (viziló) majd hazafelé nagy hangon közölte, hogy mennyire szereti Bobót, és Ő a legjobb barátja. Kamugép. Kicsekkoláskor lefoglaltam jövőre is. Bejött.

Voltunk vitorlázni. Nagyon élveztük, azt leszámítva, hogy az idő 85%-ban a kabinban voltam, ami tudvalévőleg a legrosszabb pozíció. Ez van, ha az embernek csecsemője van. A gyerekek nagyot fürödtek a Balatonban, míg a szélcsendet kihasználva hosszasan tanulmányoztuk Tihany Apátságának építészeti stílusát. Érdekes, hogy meg lehet utálni egy épületet egyetlen óra alatt!

Szóltunk a recepciónak, hogy lekéssük a vacsorát a vitrolázás miatt, és tegyenek már félre valamit. Félretettek 5 nagy adag kaját. Egy óriás adag görögsalátával meg egy nagy tálca sütivel. Két napig ettük. Aztán kidobtam. Egyébként igazuk volt. 5 volt a létszám. Csak az egyik szigorúan saját koszton, kettő meg madáreledelen volt épp a maradék kettő meg ennyit bírt.

Otthon a tiszta lakásnál és a lenyírt fűnél, kitalálták a gyerekek, hogy mamáéknál alszanak. Lett is nagy boldogság. Bár a nagyszülők eleinte még nem tudták mit vállalnak. Későn feküdtek, de cserébe korán kelhetnek. De jó is az unoka a háznál, nem kell az ébresztőórával szöszölni.

Voltunk a három hét alatt fodrásznál, kozmetikusnál, védőnőnél, fogorvosnál, szemésznél és megint fodrásznál, majd még egyszer fodrásznál. Bérletet fogok kérni a fodrászhoz.

Esküvőn a lányok voltak a koszorúslányok. Kiderült, hogy csak a templomon kívül lehet virágszirmot szórni. Nagy volt a csalódás. De azért kifelé menet megszórták a járdát. Meg az úttestet. Majd összeszedték, amit tudtak és újra szórtak egy kicsit. A rizsszemeket is összeszedték. Hátha nem lesz vacsora, és nekik kell összedobni valamit.

A perui instant horkolásport árusító helyen Legót is lehet kapni. Vagyis a használati útmutató szerint előbb kell legózni, és aztán bevenni a port. A fene, akkor ennyit az én megrendelésemről.....

Szóval jó volt, jó hosszú volt.....és majd még jövünk!!!