Sí szünet
Jelentem alásan, holnap ilyentájt már javában egy hófödte gleccser sencijét fogjuk nézegetni. Családilag. Barátilag. Nagy sokan. Na, ennek szellemében a mai nap azzal telt, hogy a már napok óta formálódó lista alapján bepakoltam 3 bőröndöt, az egyikbe csak a síoverálok mentek be, meg egy nagy rakás kaját. Persze még sok minden hátra van, de mivel nem vagyunk egy olyan korán kukorékoló banda, nem akarok semmit az utolsó pillanatra hagyni. Merthogy általában az ajtó bezárása után derül ki: 1, Loli bekakilt. 2, a kocsikulcs bent maradt. 3, a gaga is bent maradt (életbe vágó fontosságú), és minden pont között az ajtót újra kulcsra zárjuk, hogy még majd utoljára az utcáról is a fényképezőért vissza lehessen jönni. Na ezért nem akarok kómásan pakolni.
A bőröndök rendezgetése után, nekiláttam egy könnyű, nekünk való vacsora összedobásához. Csiga-biga kolbász (igazándiból inkább kígyó, mert fel van csavarva, de a gyerekek csigának szeretik) meg hagymás krupli, savanyú ubival. Pompás. Éppen a héjjában főtt krumplit pucolom, amikor a Loli felkéreszkedik a pultra:
Anya, kicsoda? Én: krumpli!
Anya, kicsoda? Én: erre gondolsz? Ez reszelő.
Anya, kicsoda? Én: mire gondolsz? Erre a tálra?
Anya, kicsoda? Én: fogalmam sincs, mire gondolsz! Ez krumpli, ez reszelő, ez meg tál- mutatok végig a cuccokon. Erre lekéreszkedik és leül a sütő elé és azt mondja:
Anya, kicsoda, kobász? Én: ahá, szóval a vacsora iránt érdeklődtél? Kolbász meg krumpli.
Anya, kobász, kicsoda kumpi? Én: ha azt akarod mondani, hogy nem kérsz csak kolbászt, mondd azt, de ne ráncigáld az idegeimet!
Anya, nem kész kumpi. Kobász kész! Tánéé!
Így adtam neki egy tányért, hogy megteríthessen magának a vacsorához.
Anya, villá! - hát adtam neki villát is, majd szépen leült és várt vagy 10 másodpercet, de mivel ennyi idő alatt nem készültem el, hát jött rekklamálni:
Anya, ebéje!!! És ezt elmondta vagy 10-szer, így aztán nem vártuk meg, amíg rendesen megpirul, gyorsan vágtam neki egy nagy darabot. Mondanom sem kell, hogy mind egy szálig megette.
Holnap lesz majd nagy izgalom az úton, mert egy szakaszon vonatra kell szállni, autóstul, mindenestül, mert a hágók nem járhatóak a síszezon idején...... már alig várjuk! Úgyhogy találkozunk.... legközelebb!!
A bőröndök rendezgetése után, nekiláttam egy könnyű, nekünk való vacsora összedobásához. Csiga-biga kolbász (igazándiból inkább kígyó, mert fel van csavarva, de a gyerekek csigának szeretik) meg hagymás krupli, savanyú ubival. Pompás. Éppen a héjjában főtt krumplit pucolom, amikor a Loli felkéreszkedik a pultra:
Anya, kicsoda? Én: krumpli!
Anya, kicsoda? Én: erre gondolsz? Ez reszelő.
Anya, kicsoda? Én: mire gondolsz? Erre a tálra?
Anya, kicsoda? Én: fogalmam sincs, mire gondolsz! Ez krumpli, ez reszelő, ez meg tál- mutatok végig a cuccokon. Erre lekéreszkedik és leül a sütő elé és azt mondja:
Anya, kicsoda, kobász? Én: ahá, szóval a vacsora iránt érdeklődtél? Kolbász meg krumpli.
Anya, kobász, kicsoda kumpi? Én: ha azt akarod mondani, hogy nem kérsz csak kolbászt, mondd azt, de ne ráncigáld az idegeimet!
Anya, nem kész kumpi. Kobász kész! Tánéé!
Így adtam neki egy tányért, hogy megteríthessen magának a vacsorához.
Anya, villá! - hát adtam neki villát is, majd szépen leült és várt vagy 10 másodpercet, de mivel ennyi idő alatt nem készültem el, hát jött rekklamálni:
Anya, ebéje!!! És ezt elmondta vagy 10-szer, így aztán nem vártuk meg, amíg rendesen megpirul, gyorsan vágtam neki egy nagy darabot. Mondanom sem kell, hogy mind egy szálig megette.
Holnap lesz majd nagy izgalom az úton, mert egy szakaszon vonatra kell szállni, autóstul, mindenestül, mert a hágók nem járhatóak a síszezon idején...... már alig várjuk! Úgyhogy találkozunk.... legközelebb!!
Viel spass!!
VálaszTörlésÜdv mindenkinek!
VálaszTörlésElőször is nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, másodsorban remélem nem fogja senki sem zaklatásnak venni a megkeresést.
Mint a nevemből is látszik, jómagam is Dornbach családi névvel rendelkezem... :) Azt a rögös célt tűztem ki magam elé, hogy igyekszem összeszedni a világban szétszóródott Dornbachokat. Amennyiben e blog írója szívesen csatlakozna a "klubhoz" nagy örömömre szolgálna, ha fel tudnánkk venni a kapcsolatot az internetnek köszönhetően. S ki tudja az élet még olyat is hozhat, hogy valahol a világ másik végén összetalálkozik két, mondjuk így rokon.
Égyébként mi Magyarország dél-keleti részén, Makó kisvárosában élünk, jómagam 22 éves vagyok, s nyomdászként végeztem. A többek között Dornbach névvel fémjelzett nyomdában dolgozom, édesapámmal. Egy nővérem van, aki jogász hallgató, 28 éves, édesanyám köztisztviselő, egy környékbeli falusi önkormányzatnál. Röviden ennyi, természetesen amennyiben érdekel benneteket is a kapcsolatfelvétel, úgy sokkal hoszabban fogok még írni. Bízom benne, hogy így is lesz. Ha visszajöttetek a sielésből, kérlek válaszoljatok.
Üdvözlettel ifj. Dornbach Péter (Makó)