Névnapi ajándékok

Szuper jó névnapom volt. Egész nap és egész éjjel ébren voltam. Juhhhhééééé. Na de azért ne irigykedjetek nagyon. Most még. Szóval egy szép színes rajz ébresztett reggel Némi nagylány rajzolta Apával. Az első számú ajándék az volt, hogy mindez meglehetősen későn következett be. Aztán Apától kaptam 2 hátmasszázs kupont a ShilCityben lévő Asia Spa-ba. Azon nyomban foglaltunk is nekem egy időpontot. Na nagy bátran el is mentem. Innentől csak erős idegzetűeknek!!! A néni a könyökével és minden olyan testrészével masszírozott, amiben legalább 2 db csont van. Még a hajamat is megrángatta egy kicsit. Menet közben többször megkérdeztem magamtól, hogy én biztos teljes önszántamból, kényszerítés nélkül jöttem ide. De hát tényleg. Csupáncsak az volt jó, hogy az arcomat be kellett helyeznem, egy olyan jópofa kerek lyukba az ágy végén, így a tortúra közben volt alkalmam megszámolni a padló csíkjait. Szép parketta volt, sötétbarnára pácolva. Néha elállta a kilátást a kínai/thai néni meztelen talpa, de amikor eltűnt, mindig arra gondoltam: Istenem, csak ne a hátam közepén bukkanjon elő legközelebb! De a sors ettől megkímélt. Igazándiból, akkor akartam üvölteni egyet, amikor két könyökkel tapogatta körbe a lapockámat. Előbb az egyiket, aztán a másikat. Istenem, miért kell egy embernek ennyi kettős szerv?! Simán ellenék egy lapockával is! Tényleg azt gondoltam, hogy pillanatok alatt összeroppantja a bordáimat. Aztán megmasszírozta az ujjaimat is, nem hittem volna, hogy a kezeim is ennyire tudnak fájni. Pedig minden nap használom őket. Most is. Meg most is. Ugye milyen jól elmennek masszírozás nélkül.  Aztán elhalkult a csobogós, madárcsicsergős zene - merthogy volt ám zenei aláfestés is, hátha attól jobban érzi magát az ember - de nem! Aztán közölte a néni, hogy fertig! Na Istenem! Köszönöm, hogy túléltem csonttörés nélkül. Aztán kifelé kiderült, hogy ez egy kisebb vagyon. Hát ennyit biztos nem érek a talpamtól a cicimig. A fejem az más, ugye, az talán értékesebb. Na de a hátamra ennyit..... köszönöm, hogy ezt is megérhettem. Van egy tök értékes testrészem, merthogy még van egy kuponom. Csak még bátorságot kell gyűjtsek, hogy elmenjek.
Míg engem kínoztak, a gyerekek az apjukkal a patakba lógatták a lábukat, majd Lolát megcsípte egy darázs. Jól feldagadt az ujja, de estére már az is lelohadt.
És itt értünk el az ajándék második részéhez! Izgultok mi! Hányas karikát tegyek ki a képernyő szélére? Hát hogy is mondjam..... Noémi nem viszkető cuki foltjai átmentek viszkető rémálomba. Ha nem a szúnyogok miatt ordított - megint nyolc halottunk van,  lekommandóztuk őket - akkor a veszettül viszkető teste miatt sírt. Így aztán kenegettem fájó kis testét popókrémmel, hogy megnyugtassam a bőrét. Az volt a legrosszabb, hogy ő csak pár másodpercre ébredt meg, míg kentem, meg beszéltem hozzá, aludt tovább. De mire ágyba mentem, megint felsírt. Egy darabig Péter is asszisztált, de aztán kidőlt. Aztán én is, de akkor már másnap volt javában. Szóval hajnal 3 körül elaludtam, majd még kb 3x keltem. Hinnnyyye de jó buli volt, mi?! Még lány koromban sem maradtam ébren ilyen sokáig, alkohol nélkül.
Aztán ma ismét a gyerekorvoshoz vettük az irány, valahogy nem akartam megint éjszakába nyúlóan bulizni. Kaptunk jó kis szert, már halványodnak a foltok, és még nem kezdett el vakaródzni sem. Istenem, csak a szúnyogokra is volna már valami varázsszer!
Kaptam ma is pár jó tanácsot, hogy mit csináljak, de a végső tanulság az, hogy egy kemikál teljes évi vegyi készlete tudná csak hatékonyan orvosolni a problémát. Ahhoz meg most nincs kedvem. Na már megint zümmög a fülem mellett valami.... megyek... ezt egyedül kell elintéznem!!!

 

ui: köszi mindenkinek a jókívánságokat!! A Szúnyogkommandós